Értelmetlenbe hajló versenyfutás
A világ öt legnagyobb felhőszolgáltatója 2025 és 2026 során már több mint 370 000 milliárd forintot fog költeni az MI-hez kapcsolódó beruházásokra – ez a tempó már meg is haladja a vállalatok bevételeit, így nem egyszer csak újabb hitelekből tudják fedezni a hiányt. Külön figyelmet érdemel, hogy a legtöbb piaci szereplő ugyanarra fogad: mindenki abban bízik, hogy csak néhány győztes lesz, akik majd uralják a piacot, ezért versengenek, hogy ebből senki se maradjon ki belőle. Ez azonban oda vezet, hogy minden cég túlzott kötelezettségeket vállal be, miközben a tényleges megtérülés cseppet sem biztos. Már most látszik, hogy a túlzott beruházási nyomás miatt szektorszinten a haszon töredékére zsugorodhat – és ha csalódást kelt a megtérülés, könnyedén jöhet a finanszírozás hirtelen elapadása, amely tartós megtorpanást, sőt összeomlást hozhat.
Átláthatatlan pénzügyi hálózatok
Az MI-vállalatok, chipgyártók és technológiai laborok egy rendkívül bonyolult, szinte áttekinthetetlen kölcsönös függőségi hálóban működnek. Ilyen például a „körkörös finanszírozás”, amikor a nagyvállalatok közvetlen részesedést szereznek az MI-laborokban, amelyek cserébe többéves szerződésekkel kötelezik magukat chipvásárlásra – gyakran ugyanazokat az eszközöket többször is fedezetként használva. Ezt tovább bonyolítja, hogy az adatközpontokat külső cégek üzemeltetik és adják bérbe, rendszerint hosszan elnyúló és nehezen felmondható szerződéseken keresztül.
Ez a szövevényes rendszer rendkívül sérülékennyé teszi a lánc utolsó tagjait, az infrastrukturális kivitelezőket, mert náluk általában kevés a pénzügyi tartalék. Ha az óriáscégek lelassítják vagy megállítják beruházásaikat, minden kapcsolódó szegmens – az építőipari vállalkozásoktól kezdve a chipgyártókon át a hitelt nyújtó magántőke-alapokig – egyszerre tapasztalna drasztikus bevételkiesést.
Mindeközben a szektorban jelentős részben alternatív, kevésbé szabályozott pénzügyi forrásokon keresztül zajlik a finanszírozás, például fedezeti alapokból – éppen ezért egy esetleges korrekció sokkal gyorsabban és fájdalmasabban söpörhet végig, mint a 2008-as bankválság idején.
Rendíthetetlen optimizmus és globális kockázatok
Az MI-láz már most minden pénzügyi szegmensbe beszivárgott: a technológiával kapcsolatos kötvénykibocsátás immár a teljes, befektetési kategóriájú piac közel felét teszi ki; a kockázati tőke 87%-a pedig, valamint a magas hozamú hitelek egyre nagyobb szelete is ehhez kötődik. Ami komoly feszültséget okozhat: az amerikai részvények ma a globális indexek 64%-át fedik le, az amerikai háztartások részvénykitettsége pedig 2010 óta több mint duplájára nőtt.
Ezért egy jelentős, az MI-beruházásokhoz kapcsolódó tőzsdei korrekció jóval erőteljesebb vagyonvesztést és fogyasztási visszaesést okozna, mint a korábbi válságok, és a veszteség rögtön globálisan is érezhető lenne. Máris látszanak a feszültségek: egyes, lakossági ügyfelekre fókuszáló hitelezési alapoknál megugrottak a visszaváltások, ezért eszközöket kénytelenek eladni.
További kockázatok: az energiaválság hatása
A helyzetet súlyosbítja, hogy az MI-befektetési láz nem légüres térben zajlik. Idén tavasszal a Hormuzi-szoros lezárása több mint 10 millió hordó kőolajat vágott el naponta a világtól. Az olajár két hét alatt 67%-ot ugrott, rövid időre elérte a 43 400 forintot hordónként. A műtrágya- és műanyagárak 50%-kal emelkedtek, a globális infláció fél százalékponttal nőtt.
Miközben a pénzpiacok azt feltételezik, hogy az energiakrízis átmeneti, és az MI-fellendülés szakadatlanul folytatódik, a jegybankok kénytelenek lehetnek kamatot emelni, hogy letörjék az energiából gerjedő inflációt – éppen ez okozhatja az MI-alapú hitelbuborék kipukkanását.
A megoldás: szigor és óvatosság
A felügyeleti szervek szerint a helyzet nem érdemel egyértelműen lufi-minősítést, de sokkal szigorúbb szabályozásra van szükség a jelenlegi törékeny stabilitás helyett. Ez azt jelenti: a központi bankoknak következetesen ki kell tartaniuk az inflációt visszafogó politika mellett, a kormányoknak pénzügyi mozgásterüket kell bővíteniük, a nembanki finanszírozói szektor felügyeletét pedig erősíteni kell – különösen, hogy most már ezek a háttérszereplők adják az MI-beruházások többségének hátterét.
