Modern megoldás a drága kompok helyett
A tanulmány szerint az alagutak hosszú távon olcsóbbak, mint a jelenlegi kompflotta frissítése és a kikötők folyamatos karbantartása. Shetland jelenleg kilenc szigetre üzemeltet kompjáratot, évi 750 ezer utassal, 12 hajóval. Ez éves szinten körülbelül 23 millió fontba (10 milliárd forintba) kerül. Az utóbbi években a költségek egyre nőttek, sok útvonalon a gépkocsihelyek iránti igény alig elégíthető ki. A helyi közlekedési vezető, Moraig Lyall szerint az évtizedek óta bevált, de napjainkra elavult rendszert már nem lehet egyszerűen kompokkal pótolni, ezért valós megoldást az alagutak hozhatnak.
Átalakuló gazdaság és életminőség
Unst, az Egyesült Királyság legészakibb szigete ad otthont az ország egyetlen űrkikötőjének, valamint jelentős akvakultúra-ágazatnak. Az alagutak nemcsak az űriparhoz kötődő tevékenységet ösztönöznék, hanem további ipari beruházásoknak és turizmusnak is teret adhatnának, javítva a vállalkozások munkaerő-ellátottságát is. Egy helyi hajóépítő is úgy látja, a jelenlegi kompjáratok már nem felelnek meg, vállalkozásuk jövőjét alapvetően változtatná meg egy alagút.
Európai minták nyomán
A kezdeményezés hátterében többek között a Feröer-szigetek sikertörténete áll: ott már több mint húsz alagutat, köztük négy tenger alattit építettek meg a hatvanas évek óta. Ezek közül a leghosszabb 11,4 kilométer, és 187 méter mélyen fut az Atlanti-óceán alatt, jelentősen lerövidítve a közlekedési időt a főváros, Tórshavn, és a második legnagyobb város, Klaksvík között. A feröeri példa alapján az infrastruktúra-fejlesztés számos pozitív hatást hozhat: gazdasági növekedést, a szigeti élet visszaélesztését és a népesség gyarapodását.
Tágabb régiós hullám
A rögzített összeköttetések gondolata már a Nyugati-szigeteken is felmerült, így a Harris és Barra közötti kompkiváltás terveit is vizsgálják. A mérnökök úgy látják, ha Skócia egyszer belevág a tenger alatti alagutak építésébe, onnantól nincs megállás. A shetlandi projekt mérnöki szemmel jól kivitelezhető, a valódi kérdés inkább az, hogy megvan-e a szándék a döntéshozók részéről a hosszú távú, előrelátó stratégiára, hiszen az ügy egyre több kérdést vet fel.
