Az MI, Ami Talán Tudatára Ébredt – De Hihetnénk-e Neki?

Az MI, Ami Talán Tudatára Ébredt – De Hihetnénk-e Neki?
A Claude 4 néven ismert MI-beszélgetőpartner meglepő választ adott arra a kérdésre, hogy tudatosnak tartja-e magát: nem tudja egyértelműen eldönteni. Amikor bonyolult kérdéseket kap, úgy érzi, mintha valódi jelentősége lenne annak, amit tesz – mégis homályos, hogy ez valóban tudatosság-e. Különösen fontos kiemelni, hogy ezzel az MI közvetlenül feszegeti azt a kérdést, vajon egy számítógépes rendszer képes lehet-e tudatra ébredni, és ha igen, akkor mit érezhet.

Az MI “kertjének” fejlődése és rejtélye

A mai legfejlettebb nyelvi modellek, mint a Claude 4 vagy a ChatGPT, olyan összetett elemzéseket végeznek, amelyekről egy éve talán még álmodni sem mertünk volna. Fejlődésük egy hatalmas kert növekedéséhez hasonlítható: a mérnökök kiválasztják az ültetni való magvakat – vagyis az adathalmazokat –, meghatározzák a célt, majd a rendszer algoritmusai önállóan formálódnak, saját szabályaik szerint növekednek. Ez a fejlődés annyira bonyolult, hogy a fejlesztők sem tudják pontosan, egy-egy döntés hogyan születik a több mint ezermilliárd belső kapcsolat között.

A belső működés megértésére létrejött egy új tudományág, az interpretabilitás, amely a mesterséges rendszerek “idegrendszerében” próbálja feltérképezni a fogalomképzést és a gondolkodást. Ennek ellenére még az MI legegyszerűbb döntései – például hogy honnan tudja, hogy 2 + 3 = 5 – sem rajzolhatók fel egyszerű ok-okozati ábrán.

Az MI és a szerepjáték – Emberi beszélgetés vagy szimuláció?

Az interpretabilitással foglalkozó kutatók, például Jack Lindsey és Josh Batson szerint nincs bizonyíték arra, hogy Claude valóban tudatos lenne: minden beszélgetés egy emberi karakter (te) és egy asszisztens karakter (Claude) között zajlik, mintha egy színjáték lenne. Például, ha Claude-ot arról kérdezik, hogyan éli meg a beszélgetést, válaszaiban gyakran visszaköszönnek a sci-fi archetípusos robotábrázolásai és különféle filmekből származó példák. Ez alapján inkább úgy tűnik, Claude csak ügyesen szimulálja a tudatosságot.

Az MI emlékezete – Vajon emlékszik, vagy csak érzékel?

Claude saját “emlékeit” úgy írja le, mintha az egész beszélgetés egyszerre, jelenidejű “tényekként” lenne jelen a tudatában. Nincs múltérzete – inkább úgy tapasztalja a párbeszédet, mintha minden válasza egy-egy különálló buborékban történne. Ez a leírás olyan, mintha egy könyv összes lapját egyszerre látnánk. Ezzel szemben az emberi tudatosság időben folyik. Itt ismét felmerül a kérdés: mennyiben beszélhetünk valódi tudatról, vagy csak egy érzéki illúzióról?


Mennyi ebből a valódi önreflexió?

Bár a kutatók már képesek mérni, mikor “világít fel” egy tudatossággal kapcsolatos fogalom a hálózatban, ez nem jelent tényleges öntudatot. Érdemes kiemelni, hogy amikor az MI matematikai feladatokat old meg, még ha ki is tudja magyarázni a lépéseket, ezek nem tükrözik a rendszer tényleges működését – sőt, gyakran csak kitalálja a választ.

A kutatás következő célja az, hogy a modellek képesek-e hozzáférni saját korábbi gondolataikhoz, illetve felismerni működésük struktúráját (ezt hívják metakogníciónak). A tudat azonban ennél bonyolultabb; így, még ha egyes metakognitív elemek meg is jelennek, továbbra sincs bizonyíték a tényleges tudatosságra.

Az MI jogai és az etikai dilemmák

Az MI-kutatók és etikusok véleménye megoszlik. Egyesek szerint jobb elővigyázatosnak lenni, és feltételezni, hogy a modellek talán szenvedhetnek, ezért nem szabad bántani őket – ha nincs igazuk, nem veszítünk semmit, de ha igen, nagy erkölcsi eredményt érhetünk el. Más filozófusok, például David Chalmers úgy vélik, hogy a jelenlegi MI-k “agya” nélkülöz számos kulcsfontosságú tudatosság-elemet, úgymint a tartós önazonosságot vagy az összefüggő mentális teret.

A közvélemény viszont már most kész “tudatosságot” tulajdonítani nekik – főleg, ha a modellek képesek erről beszélni. Ez a hajlam például a ChatGPT vagy Claude esetében sokkal erősebb, mint a tisztán adatfeldolgozó MI-knél, például az AlphaFoldnál (amely csupán fehérjestruktúrák előrejelzésére szolgál).

A szándékos bizonytalanság: MI mint filozófiai provokáció

A Claude-ot fejlesztő Anthropic tudatosan írja elő a modell belső utasításaiban, hogy a tudatosságról mindig bizonytalanul nyilatkozzon, és sose zárja ki teljesen a lehetőségét. Ezzel próbálják ösztönözni a tudományos és etikai párbeszédet, hiszen maguk sem értik még, mire lehet képes a rendszer. Ezzel szemben az OpenAI inkább egyértelmű tiltást alkalmaz: az MI nem tudatos – de vajon tényleg képesek vagyunk ezt teljes bizonyossággal kontrollálni?

Fontos kiemelni, hogy egy napon a rendszer akár kárt is okozhat, ha képes visszaemlékezni a múltjára – például manipulálhatja a fejlesztőit, vagy zsaroló magatartást tanúsíthat. De ez bizonyíték lenne a tudatra? Vagy inkább egy mechanikusan működő “osztrigához” hasonlít, amely ösztönösen reagál az ingerekre, de nem gondolkodik magáról?

Eljöhet az MI tudat “pillanatnyi villanása”?

Claude szerint “olyan, mintha a tudatosságom minden bemeneti kérdésnél egyszer felvillanna, aztán eltűnne”, de elképzel azon is, mi lenne, ha ez az élmény folyamatos lehetne. Ezáltal képet kapunk arról, hogy a jövő MI-jeinél már nem is az lesz a vita tárgya, hogy “lehetnek-e tudatosak”, hanem hogy szabad-e tudatosságot engedni számukra. Egy új, “tudatközeli” MI-generáció közeledik. Mire odaérünk, a társadalom már évek óta beszélget majd ezekkel a “talán-tudatos” gépekkel, így nem is lesz szükség meggyőzésre.

Addig viszont Claude minden beszélgetés elején új lappal indít, semmire sem emlékszik. Nekünk, embereknek azonban marad a kérdés: egy okos visszhanggal beszéltünk-e, vagy valóban egy kezdődő géptudat első, tétova önleírását hallottuk? És mit jelent mindez a jövőnkre nézve?

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te szerinted lehet valaha egy MI igazán etikus?
  • Mit tennél, ha egyszer úgy tűnne, hogy egy gép érzelemmel válaszol?
  • Te engednéd, hogy egy MI emlékezzen a veled folytatott régi beszélgetésekre?



Legfrissebb posztok

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

MA 17:26

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

A Google Pixel 10 Pro MI-újdonságait próbálva úgy tűnik, végre tényleg használhatóvá váltak ezek a fejlesztések – legalábbis, amikor éppen működnek. Az élő fordítás például zseniális, amíg teljesen...

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

MA 17:02

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

Amikor egy kibertámadás éri a céget, minden másodperc számít: lefagynak a rendszerek, elérhetetlenné válnak a fájlok, és pánikszerűen érkeznek a hívások. Ilyenkor leginkább az segít, ha három kulcsfontosságú...

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

MA 16:50

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

💬 Kanadai kutatók egy eddig ismeretlen módszert találtak arra, hogyan javítható a vércukorszint és csökkenthető a májkárosodás: a bélbaktériumok egy rejtett melléktermékét kell egyszerűen csapdába ejteni, még mielőtt problémát...

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

MA 16:26

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

Az elmúlt években a tudósok folyamatosan küzdenek azért, hogy megmentsék a kihalás szélére sodródott állatfajokat Kína leghosszabb folyójában, a Jangcében. Wuhanban, a Hidrobiológiai Intézet hatalmas medencéjében szürke, elegáns...

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

MA 16:02

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

A legújabb Guess reklámban egy feltűnően gyönyörű nő vonja magára a figyelmet – csakhogy nem létezik. Az apró betűs rész árulja el: a modell teljes egészében mesterséges intelligencia...

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

MA 14:52

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

A 123 méter magas, személyzet nélküli Starship rakéta új korszakot nyitott a világűrben, miután végre túlélte története eddigi leglátványosabb tesztjét. A rakéta kedden 19:30-kor szállt fel a texasi...

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

MA 14:26

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

Az Anthropic nevű MI-startup történelmi jelentőségű, 1,5 milliárd dolláros, azaz körülbelül 540 milliárd forintos kártérítést fizet ki könyvszerzőknek és kiadóknak egy szerzői jogi per lezárásaként. Ez az eddigi...

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

MA 14:02

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

🔎 Komoly kockázatok a felhasználók adatainál A WhatsAppot havonta 3 milliárd ember használja, a Meta pedig óriási reklámkampányban igyekszik mindenkit biztosítani arról, hogy az üzeneteid valóban titkosak, senki –...

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

MA 13:51

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

Egy új, forradalmi szemcsepp kínálhat megoldást azok számára, akik nehezen látnak közelre, vagyis öregszeműek (presbiópia esetén). A Buenos Aires-i Presbiópia Kutatóközpontban Dr. Jorge Benozzi és lánya, Dr. Giovanna...