Időskorban változnak a táplálkozási igények
Ahogy öregszünk, a testünk máshogy működik: csökken az étvágy, romolhat a fogazat, gyakoribbak a krónikus betegségek, miközben sokan már olyan gyógyszereket szednek, amelyek befolyásolják a tápanyagok felszívódását. Rágási nehézségek, foghiány, fogínyproblémák vagy rosszul illeszkedő műfogsor is leszűkíthetik az étrendet: gyakran az egyszerű, laktató, de táplálkozásilag szegény fogások dominálnak. Egészen pontosan: a napi menü lehet, hogy megtölti a gyomrot, de nem biztosít elegendő fehérjét, vitamint vagy ásványi anyagot.
Mindezek dacára nem igaz, hogy minden idős embernek automatikusan szüksége lenne étrend-kiegészítőkre – fontos a célzott pótlás, a valós hiányállapotok, a kockázati tényezők és a gyógyszerhasználat figyelembevételével.
Kritikus vitaminok és ásványi anyagok
A B12-vitamin hiánya időskorban gyakori, mivel a gyomor kevesebb savat termel, és így nem szabadul fel a B12 az ételekből. Hiánya vérszegénységet, fáradtságot, idegrendszeri tüneteket, zsibbadást, vagy akár memóriagondokat okozhat. Egyes gyógyszerek, mint a metformin vagy a protonpumpa-gátlók, tovább növelik a rizikót. Ilyen esetben szájon át szedett B12-készítmény, ritkábban injekció segíthet.
A folsav (B9-vitamin) szintén nélkülözhetetlen a vérképzéshez és a DNS előállításához. Hiánya megemelheti a homociszteinszintet, amely összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel. Fontos: B12-hiány gyanúja esetén először azt kell rendezni, mert a pusztán folsavval kezelt hiány elfedheti a bajt, miközben maradandó idegkárosodás is kialakulhat.
A D-vitamin pótlása akkor hasznos, ha az érintett kevés napfényt kap, keveset mozog, sötét a bőre, idősotthonban él, vagy D-vitaminban szegény az étrendje. Ajánlható még csontritkulás, gyakori elesés vagy magas törési kockázat esetén is. Mindezek dacára az általános, válogatás nélküli D-vitamin-kúra nem bizonyult hasznosnak egészséges időseknél: a túladagolás ártalmas lehet.
A kalcium és a magnézium az izmoknak, csontoknak, idegeknek is szükséges, viszont jobb, ha ételekből, nem tablettákból jut be. Kiegészítő akkor jöhet szóba, ha kimutatható a hiány vagy jelen van a csontritkulás, de itt sem jó az adagolás túlzásba vitele. A magnéziumot sokan altatóként próbálják ki, de nincs meggyőző bizonyíték az álmatlanság kezelésére.
A multivitaminok és a fehérje szerepe
A multivitaminok hasznosak lehetnek, ha valaki nagyon egyoldalúan étkezik vagy keveset eszik, de nem helyettesítik az egészséges táplálkozást. A kutatások szerint a multivitaminok szedése nem csökkenti a halálozás kockázatát, és nem bizonyított, hogy lassítaná az öregedést. Ami viszont sokszor hiányzik az idősek étrendjéből, az a fehérje: a hús, hal, tojás, tejtermékek, bab vagy lencse háttérbe szorulása gyengébb izmokat eredményezhet. Szakértők legalább napi 1,0–1,2 gramm fehérjét ajánlanak testsúlykilogrammonként, és ennél is többet betegség, gyengeség vagy lábadozás esetén – kivéve, ha orvosi okokból fehérjerestrikció javasolt.
Óvatosan a kiegészítőkkel!
Az önálló vagy túlzott vitamin- és ásványianyag-pótlás veszélyes lehet: nagy dózisban a D-vitamin, az A-vitamin és a vas is mérgező, főként, ha nincs igazolt hiány. Némelyik antioxidáns (pl. béta-karotin, E-vitamin) egyeseknél növelheti a korai halálozás kockázatát.
A legjobb hely, ahonnan a szervezet a szükséges tápanyagokat megszerezheti, a valódi, változatos étkezés. Az étrend mellett figyelni kell a testsúlyra, a rágási és nyelési nehézségekre, az étkezési szokásokra, a krónikus betegségekre és a gyógyszerhasználatra, és ha indokolt, laborvizsgálatokra.
Egészen pontosan: nem szükséges mindenkinek vitamint szednie időskorban. Ha azonban valódi hiány, elégtelen bevitel vagy speciális kockázat áll fenn, a célzott B12-, D-vitamin-, folsav-, ritkábban multivitamin- vagy fehérje-kiegészítés segíthet a jó egészség megőrzésében. Az alapok továbbra is a következők: kiegyensúlyozott étkezés, mozgás, pihenés, társas kapcsolatok – és a jó ételekhez való hozzáférés.
