Az idei Nobel-díj elárulta, honnan indul a kvantumvarázslat

Az idei Nobel-díj elárulta, honnan indul a kvantumvarázslat
Október 7-én a kvantummechanika került a reflektorfénybe, amikor a Királyi Svéd Tudományos Akadémia három kutatót – John Clarke-ot, Michel Devoret-t és John Martinist – díjazott a fizikai Nobel-díjjal. A 11 millió svéd korona (kb. 400 millió forint) összdíjazású elismerést több mint négy évtizede végzett felfedezéseikért kapták, amelyek demonstrálták, hogy a kvantumjelenségek nem csupán az atomok, hanem a szemmel is látható, hétköznapi méretskálán is kontrollálhatóvá válhatnak.

Kvantumjelenségek: nem csak a mikroszkopikus világban

A kvantummechanikát jellemző különleges, megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségek – mint például a szubatomi részecskék helyének és mozgásának bizonytalansága vagy az alagúthatás – eddig főleg az atomi mérettartományban jelentek meg. Ezzel szemben a hétköznapi tárgyak, például bolygók vagy focilabdák, szigorúan a klasszikus fizika törvényeit követik: pályájuk jól meghatározott, és nem „kenődnek el” a valószínűségek ködében.

Clarke, Devoret és Martinis azonban rámutattak, hogy megfelelő körülmények között – mélyhűtött, zajtól elzárt környezetben – egy szabad szemmel is látható áramkör 100 billiárd (azaz 100 000 000 000 000 000) elektront képes egyszerre „átvinni” egy akadályon kvantumalagúthatás útján. Ez a felismerés gyökeresen újradefiniálta, mit értünk kvantumfizika alatt.

Az alagúthatás rejtélye és az út a makroszkopikus kvantumvilághoz

A fizikusokat régóta foglalkoztatja, hogy miért tűnik úgy, a kvantummechanika csak a kicsik privilégiuma, míg a nagyobb rendszerek visszatérni látszanak a klasszikus törvényekhez. Ennek okát a környezeti zajokban kell keresni: az egyes részecskék képesek zavartalanul „kvantumosak” maradni, de a sokmilliárd részecske együttese hajlamos lerombolni ezeket a törékeny viszonyokat.

Ezzel szemben szupervezetőkben – például az MRI gépekben található többtonnás mágnesekben – az elektronok extrém hidegben elveszítik az ellenállásukat, és akadály nélkül áramlanak, ami egyáltalán nem klasszikus viselkedés. 1981-ben azonban még kérdéses volt, hogy ilyen makroszkopikus szinten létrehozható-e kvantumszuperpozíció; magyarán elmosható-e a határ az „élő” és „holt” között, ahogy Schrödinger híres gondolatkísérletében megfogalmazta. Tony Leggett és Amir Caldeira, szintén fizikusokként, azt javasolták, hogy ezt a kvantumalagúthatás keresésével lehetne vizsgálni egy szupervezető áramkörben.

Több kutatócsoport, köztük az IBM és a Bell Labs is belevágott. Az ezekben a tesztekben használt Josephson-junciók (két szupervezető között egy szigetelő réteggel) lehetnek „zárt” vagy „nyitott” állapotban, ám önmagában a mérhető feszültség nem bizonyítja a kvantumos alagúthatást, hiszen termikus zaj hatására is átléphetik az elektronok a gátreteget. A makroszkopikus alagúthatás egyértelmű megfigyeléséhez tehát extrém mértékben kellett izolálni az áramkört.

Végső bizonyíték: zajmentes makro-kvantumkísérlet

A Berkeley-i kutatók ennek érdekében porított rézzel töltött csőbe zárták centiméteres chipjüket, majd 0,01 kelvinig hűtötték. Így teljesen kizárták a hőmérséklet zaját, majd sorozatos mérésekkel bizonyították, hogy „belefagyasztott” állapotban is képesek makroszkopikus mennyiségű elektront túljuttatni az akadályon – sőt, akkor is, amikor a klasszikus magyarázat (termikus átlépés) már kizárható volt. Ezzel minden matematika és elméleti gondolatmenet után végre a valóságban is sikerült „elkenni” a klasszikus világ és a kvantumvilág határait.

Az eredmény megerősíti: védett környezetben, ultraalacsony hőmérsékleten a hétköznapi tárgyaink szintjén is uralkodhatnak a kvantumos törvényszerűségek. Egy centiméteres áramkör is ugyanúgy „elkenődhet”, mint egyetlen atom vagy elektron.


A kvantumáramkör: mesterséges atom és detektor

A Berkeley-i csoport nemcsak az alagúthatást igazolta: mikrohullámú sugárzással gerjesztve azt találták, hogy az áramkör csak meghatározott, oszthatatlan energiadarabkákban bocsát ki és nyel el energiát – akárcsak egy atom, jóllehet az áramkör több mint egymilliószor nagyobb.

Ez a tény tette lehetővé, hogy a kvantumáramkörök modelljei révén különféle kísérleti atomrendszereket szimuláljanak, vagy hogy érzékeny detektorokká váljanak a legparányibb jelek érzékelésére – például a sötét anyag utáni kutatásokban, köztük az Axion sötétanyag-kísérletben (Axion Dark Matter Experiment) is alkalmazzák őket. Az alapkutatás szépségét mutatja, hogy ezek a fejlesztések eleinte nem szerepeltek a célok között.

Az 1980-as évek közepétől egy évtizeden át folyamatosan tökéletesedtek a kvantumáramkörök, míg 1999-ben a japán Nippon Electric Company kutatói már két energiaszint között gyorsan váltakozó, megbízható kvantumbitet (qubitet) tudtak létrehozni. A szupervezető kvantumbitek (qubiteket) lettek az egyik legfontosabb építőkövei a kvantumszámítógépeknek: ma a Google, az IBM és sokan mások használják ezeket kísérleteikben.

Marketing helyett alapkutatás

Miközben a kvantumszámítógépek fejlesztése az utóbbi években milliárdokat (forintban több tíz, vagy akár több százmilliárdot) vonzott, a valóság gyakran lemaradt a marketingszövegek mögött. Ezért üdítő meglepetés volt, hogy az idei Nobel-bizottság szinte teljesen mellőzte a kvantumszámítógép-hype-ot: az ünnepélyes bejelentés tudományos hátterében csupán kétszer említették ezt a területet. A hangsúly ehelyett az alapvető kvantumfizikai felfedezésen, nem pedig a túlfűtött gyakorlati alkalmazáson volt. Sok fizikus megkönnyebbüléssel fogadta, hogy végre a kísérlet tudományos értéke került a középpontba. Így talán jobban átlátható, miért is varázslatos a kvantumvilág: mert nem kizárólag az univerzum legkisebb részecskéinek titka, hanem a hétköznapi méretekben is ott lapul – ha elég csendet tudunk neki teremteni.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Mit gondolsz, fontos-e minden kutatásnál elsőként az etikai kérdéseket végiggondolni?
  • Szerinted helyes lenne, ha a tudósok elhallgatnák a kísérleti eredményeik gyenge pontjait?
  • Ha hasonló kísérletet végeznél, te csak a sikeres méréseket publikálnád, vagy mindent közzétennél?


Legfrissebb posztok

szerda 20:49

Az Orion óriása rejtélyes fényjeleket küld az égre

Az Orion csillagkép egyik legfényesebb csillaga, a Betelgeuse évek óta zavarba ejtő módon változtatja fényességét — mintha valami mennyei fényerőszabályzó játszana vele...

szerda 20:34

A marokkói ősleletek átírhatják az emberiség családfáját

Érdemes megérteni, hogy a marokkói Casablanca mellett feltárt, mintegy 773 ezer éves csontmaradványok alapjaiban változtathatják meg, amit az emberi faj eredetéről gondolunk...

szerda 20:17

Az MI-fiaskók miatt gőzerővel mérnököket keres a Google

👷 A Google egyre inkább előtérbe helyezi az MI-válaszokat a kereséseknél, ám ezek az automatizált összefoglalók, az úgynevezett MI-összefoglalók (AI Overviews), gyakran téves, sőt néha ellentmondó információkkal árasztják el a felhasználókat...

szerda 19:50

Az agy vezérlőközpontja végre megszületett a laborban

Japán kutatók áttörést értek el: laboratóriumi körülmények között hozták létre az emberi agy egyik alapvető idegi áramkörét, egymással összeillesztett, szervszerű modellek felhasználásával...

szerda 19:33

Az Nvidia vezérigazgatója megkapta az IEEE legmagasabb díját

🏆 Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója a technológiai szektor legkitartóbb vezetői közé tartozik, hiszen 1993 óta irányítja a vállalatot...

szerda 19:18

Az utolsó szibériai sámán titka: a női múmia genetikai kódja

Többek között a középkorban eltemetett, természetes úton mumifikálódott jakutok maradványai segítenek feltárni Szibéria őslakosainak genetikai múltját és hagyományait, az orosz hódítás előtt, alatt és után is...

szerda 19:02

A berlini sötétség ára: ki felel, mennyire védtelen a város?

A berlini áramszünet, amely a második világháború óta a leghosszabb volt, komoly kérdéseket vetett fel a város és az ország infrastruktúrájának biztonságáról...

szerda 18:51

Az év, amikor a Wall Street végleg kriptóra vált

A kriptopiac 2026-ban új szintre lép, hiszen egyre több nagyvállalat integrálja a blokklánc-technológiát a pénzügyi szolgáltatásai magjába...

szerda 18:33

Az MI felzabálja a memóriát: emeli árait a Samsung

A Samsung hamarosan áremelésre készül memóriatermékeinek piacán, mivel az MI-alapú adatközpontok óriási mennyiségű RAM-ot igényelnek...

szerda 18:02

Az ázsiai zuhanás romba döntötte a kriptopiacokat

📉 A bitcoin ára jelentős eséssel indította a napot az ázsiai kereskedésben, miután már harmadszorra sem tudott 94 500 dollár (kb...

szerda 17:50

Az első fúziós erőmű átírhatja az energia jövőjét

⚡ A Commonwealth Fusion Systems (CFS) Boston mellett építi első bemutató jellegű fúziós erőművét, amely ugyanazt a folyamatot alkalmazza, amellyel a Nap is energiát termel...

szerda 17:17

Az elit harcosok titkai: 1100 éves sírok kerültek elő Magyarországon

Az Akasztó melletti ásatások során három, körülbelül 1100 éve eltemetett elit harcos sírjára bukkantak magyar régészek...

szerda 17:02

Az Aurzen új projektorai forradalmasítják a hordozható mozit

A Las Vegas-i CES kiállításon semmi sem lep meg jobban, mint amikor egy cég egészen új oldalról közelíti meg a vetítéstechnikát...

szerda 16:49

Visszatérnek az iPhone MI-összefoglalói – egyelőre visszafogottan

Az Apple újból elérhetővé tette az MI-alapú értesítés-összefoglalókat a hírek és szórakoztató appokban, miután korábban, 2025 elején letiltotta ezt a funkciót...

szerda 16:34

Az alvó ősvírusok titkai az emberi DNS mélyén

😴 Ami először apróságnak tűnt, mára elképesztően izgalmas felfedezéssé nőtte ki magát: tudósoknak sikerült ősi herpeszvírusokat azonosítaniuk és rekonstruálniuk emberi csontvázakból származó DNS-minták alapján...

szerda 16:17

Az ausztrál delfinek új őrangyalai: a drónok

🐬 Ausztrália ikonikus delfinjei egyre nagyobb veszélyben vannak a környezeti változások és az emberi tevékenység miatt, ezért megbízható, kíméletes megfigyelőeszközökre van szükség az egészségük ellenőrzéséhez...

szerda 16:02

Az okos otthon most tényleg őrködik: MI riaszt a gyanús mozdulatra

A Ring a CES 2025-ön jelentette be legújabb MI-alapú fejlesztéseit, amelyekkel a videócsengők és biztonsági kamerák még hatékonyabban óvhatják az otthonodat és a családodat...

szerda 15:49

A buborékok repítik szét a mikroműanyagokat vizeinkben

A mikroműanyagok szinte mindenhol jelen vannak: a testünkben, az ételeinkben és a környezetünkben is megtalálhatók...

szerda 15:34

Az Amazon a nappalinkba is beköltözne a tűzvédelemért – milyen áron?

🔥 Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy az Amazon tulajdonában álló Ring, a közösségi megfigyelésre szakosodott biztonsági szolgáltatás, újabb lépést tett abba az irányba, hogy az otthonaink térfigyelő kameráit ne csak betörők, hanem természeti katasztrófák ellen is bevesse...