Váratlan sötétség: az élet alapjai inognak meg
Szombaton egy baloldali anarchista csoport hajtott végre szándékos gyújtogatást Berlin délnyugati részén, amellyel 45 000 lakás, majdnem 2 000 vállalkozás, négy kórház, 74 idősek otthona, 20 iskola és a közösségi közlekedés jelentős része maradt áram nélkül. Nem kizárt, hogy a támadás célja a figyelem felhívása volt Németország fosszilis energiahordozóktól való függésére. A támadók – a Vulkangruppe (Vulkáncsoport) – egy vasúti hídnál hajtották végre a gyújtogatást, ahol nagyfeszültségű kábelek futottak. Az elkövetőket egyelőre csak a hóban hagyott lábnyomok kötik a helyszínhez; a bűnügyi nyomozás akadozik.
Ki a felelős, hogyan történhetett meg?
Mégis, sokakban nyugtalanító kérdések merülnek fel: hogyan lehet ilyen sebezhető Európa legerősebb gazdaságának villamos hálózata? Hogyan akadályozható meg egy hasonló támadás? A lakosok nem értik, miért lehet ilyen könnyen lebénítani a várost. Egy idősotthonban élő asszony fiát például annyira felzaklatta az eset, hogy hangosan kérte számon Berlin polgármesterétől: miért van ilyen állapotban a város?
Az eset rávilágít arra, hogy az energiaellátó rendszer védelme komoly hiányosságokat mutat. A kritikus infrastruktúra szakértői már régóta figyelmeztetnek arra, hogy nincs megfelelő tartalékrendszer, amely ilyen drasztikus támadás esetén is garantálná az áram- vagy vízellátást, illetve az adatbiztonságot.
Hogyan reagált a város és az állam?
A Vöröskereszt, a hadsereg és számos civil szervezet segített a lakosságnak – termoszokat, élelmiszert osztottak, és dízelt vittek az aggregátorokat használó klinikáknak. Miután az utolsó 20 000 háztartást és több száz vállalkozást is újra bekapcsoltak, sokan még mindig feltették a kérdést: hogyan lehetséges ilyen gyorsan leállítani a rendszert, és ki fogja megelőzni a jövőbeli támadásokat?
Mégis, a politikai válaszok hiányosnak bizonyultak. A főpolgármester, Franziska Giffey is csak szűkszavúan beszélt a nyilvánosság előtt; saját bevallása szerint is kellemetlenül érintette, hogy ennyire kiszolgáltatott a hálózat. A közművek üzemeltetőin sem látni a kellő előrelátást, hiszen általában csak a jogszabályban előírt minimális védelmet biztosítják.
Társadalmi visszhang és politikai csatározások
Az Alternatíva Németországért (AfD) populista párt azonnal megpróbálta a helyzetből politikai tőkét kovácsolni, takarókat osztott, és nyilvánosan bírálta a kormány reakcióját. Nem kizárt, hogy ezzel csak fokozni próbálja a feszültséget a város lakói között. Mindeközben Berlinben tömeges összefogás alakult ki: hotelek, könyvtárak, uszodák, múzeumok és magánszemélyek is menedéket nyújtottak a rászorulóknak.
Az emberek felkészültsége, önvédelem a válság idején
Lényeges hangsúlyozni, hogy egyre többen tartanak már otthon tartós élelmiszert, vizet, túléléshez szükséges felszerelést. Míg korábban nevetség tárgyát képezte a túlzott elővigyázatosság, most már természetes, hogy a legtöbben felkészülnek a váratlan helyzetekre. Az áramszünet sokakat megtanított arra, hogy az egyéni felelősségnek is nagy szerepe van a válságok kezelésében.
