Állásportálokon vadásznak katonai titkokra
A kínai hírszerzők nem klasszikus ügynökként jelennek meg, hanem tanácsadó cégek, elemzőintézetek vagy HR-munkatársak álcájában épülnek be. A LinkedIn, az Indeed és az Upwork oldalai mellett hagyományos állásportálokon is keresik leendő áldozataikat. Az első körös interjúkban ravaszul puhatolják ki a jelentkezők kapcsolati hálóját, katonai szolgálatuk részleteit, sőt azt is, hogy ki milyen bázison vagy épp hajón dolgozik.
Írásos tesztek: így szerzik az érzékeny adatokat
Akik átjutnak ezen az előszűrésen, írásos feladatokat kapnak: például Kína kétoldalú kapcsolatairól, az indo–csendes-óceáni geopolitikáról vagy a nemzetközi védelemről és kereskedelemről kell jelentést készíteniük. Ha valaki ügyes, a megbízók titkosított üzenetküldő alkalmazásra viszik át a társalgást, a cél pedig egy bizalmasabb kapcsolat kiépítése.
Fizetnek, ha súlyosabb infókat kapnak
A jelentésekért persze pénz is jár, és minél érzékenyebb az adat, annál vaskosabb az utalás. A kifizetések sokszor közvetítő platformokon keresztül történnek: PayPal, Skrill, Wise, Western Union, vagy akár kriptovaluták is előkerülnek. Kína nem egyetlen forrásból próbál minden titkot kisajtolni; ehelyett sok apró jelentésből rakja össze a teljes képet.
Nemcsak az egyenruhások vannak veszélyben
A célcsoport nem korlátozódik katonákra és titkosszolgálatokra: akadémikusok, újságírók, elemzők, think tankek munkatársai vagy akár gazdaságpolitikai területen dolgozók is bekerülhetnek a hálózatba. A helyzet kijózanító: valós veszély, hogy titkos információk apránként a naivitásunk miatt kerülnek ki a kíváncsi szemek elé.
