Gyerekkori fejlődés veszélyben
Az 1997 és 2000 közötti időszakban a pénzügyi piacok összeomlása miatt a rizsárak közel 50 százalékkal emelkedtek Indonéziában. Kutatók a hosszú távú Indonéz Családi Életfelmérés (Indonesian Family Life Survey) adatait elemezve arra jutottak, hogy a megnövekedett élelmiszerárak már gyerekkorban is mérhető egészségkárosodást okoztak. Érdemes kiemelni, hogy a vizsgálat szerint a válság idején nőtt a krónikus alultápláltság, és 3,5 százalékponttal emelkedett a gyerekeknél mért növekedési elmaradás aránya. Az ilyen gyerekek nemcsak alacsonyabbak maradtak felnőttként, hanem hajlamosabbak is lettek az elhízásra.
Rejtett tápanyaghiány a válság idején
Úgy tűnik, hogy válsághelyzetben a családok nem annyira a kalórián, inkább a drágább, tápanyagdús ételeken spórolnak. Ez rejtett mikrotápanyag-hiányhoz vezet, amitől a gyerekek nem feltétlenül lesznek soványabbak, de lassabban nőnek, és felnőttkorukban is magasabb az elhízás kockázata. Magasabb testtömeg-indexet és gyakoribb elhízást mértek azoknál, akik három-öt évesen élték át a válságot.
Városi hátrányok, anyai iskolázottság
A városban élő családokat érintette leginkább az áremelkedés, mivel ők teljes egészében vásárolt élelmiszerre támaszkodnak, szemben a vidéki önellátással. A kutatás szerint azok a gyerekek szenvedték el a legnagyobb hátrányt, akiknek az anyja csak alacsony végzettséggel rendelkezett.
Fontos tanulságok a jelenre is
Világszerte egyre gyakoribbak a hasonló sokkok: aszály, világjárvány, háborús konfliktusok, amelyek mind az élelmiszerárak emelkedését hozzák magukkal. Az indonéz történet jól mutatja, hogy az ilyen válságok mély és maradandó egészségügyi következményekkel járnak, különösen a fejlődés döntő szakaszában lévő gyerekeknél. A kutatók hangsúlyozzák: a válságkezelésnek nemcsak a kalóriabevitelre, hanem a minőségi tápanyagok biztosítására kell koncentrálnia, és célzottan kell védenie a legveszélyeztetettebbeket.
