Az első számítógép, amely emberi agyat kever szilíciummal
Egyedülálló, emberi idegsejteket is tartalmazó számítógép jelent meg a piacon: a Melbourne-ben működő Cortical Labs kifejlesztette a CL1 nevű eszközt, amely egyszerre foglal magában hagyományos, szilíciumalapú hardvert és élő emberi neuronokat. Az újdonság egy cipősdoboz méretű rendszer, amelyet elsősorban betegségmodellezésre és gyógyszerkutatásra szánnak. Az eszköz különböző tápanyagokat tartalmazó közegében nőnek az emberi idegsejtek egy szilíciumchipen, amely elektromos impulzusok segítségével képes bizonyos viselkedésekre tanítani őket. Az előző rendszerhez, a DishBrainhez (DishBrain) hasonlóan a CL1 neuronhálózatát is betanították, hogy különféle információkat dolgozzon fel.
Hat hónapig él az agy a gépben
A CL1 életfenntartó rendszere folyamatosan szűri a salakanyagokat, szabályozza a hőmérsékletet, keveri a gázokat, és pumpákkal tartja mozgásban a közegét, így akár hat hónapon át képes életben tartani az idegsejteket. Mindez csupán néhány wattnyi energiát igényel. A kutatók tovább dolgoznak azon, hogy minél kevesebb sejt felhasználásával is minél jobban visszaadják az emberi agy összetett működését. A CL1-típusú rendszerek segítségével új gyógyszereket és kezeléseket fejleszthetnek ki neurológiai betegségek ellen, hiszen ezekkel a modellekkel részletesen tanulmányozható, hogyan tanulnak és dolgoznak fel információkat az élő neuronok.
Kérdések a mesterséges élő intelligencia körül
Az ilyen „szintetikus biológiai intelligencia” etikája körül már most vita folyik a tudósok körében: vajon érzékelhet-e szenvedést egy neurális modell, vagy kialakulhat-e valamilyen tudatosság. Jelenleg sokak szerint ezek alaptalan aggodalmak, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy érdemes előre átgondolni a technológia etikai kérdéseit. A CL1 nagyjából 13 millió forintba kerül majd darabonként, és 2025 végétől lesz széles körben elérhető. Megfelelő laborháttér nélkül is használható lesz: a Cortical Labs távoli, felhőalapú hozzáférést is kínál az eszközhöz.
🗿 Egy váratlanul gazdag lelet került elő egy észak-új-zélandi barlang mélyéből: mintegy egymillió éves fosszíliák, amelyek között tucatnyi madárfaj és négy különböző béka is szerepel...
A nagy nyelvi modellek fejlődése hatalmas dokumentumok és összetett beszélgetések feldolgozására teszi képessé az MI-t, de ezzel együtt egy komoly hardveres akadály, a kulcs–érték (KV) gyorsítótár szűk keresztmetszete is egyre nyilvánvalóbbá válik...
🎵 Zenei ötletekből mostantól kész dalok születhetnek mindössze néhány pillanat alatt. A Gemini alkalmazás fizetős előfizetői számára most elérhető a Lyria 3 Pro, amely már háromperces zeneszámok generálására is képes...
💻 Képzeld el az Apple II-t, amelyben valaki nem törődött bele az idő vasfogának munkájába, és összebarkácsolta a lehetetlent: új életet lehelt az AD8088 koprocesszor-kártyába, így az öreg gép MS-DOS 2...
Nincs még egy olyan szabad szemmel is látható csillag, mint a Cassiopeia csillagképben ragyogó Gamma Cassiopeiae, amely csaknem ötven éve zavarba ejti a kutatókat...
A Pinterest vezére, Bill Ready most nekiment annak a mélyen gyökerező hisztériának, amelyet a legtöbb közösségi oldal szinte az anyatejjel szívja magába...
🚗 A CERN kutatói először vitték ki az antianyagot a laboratóriumból, és ezzel egy kamionnyi, pontosan 92 antiproton szállítására alkalmas csúcstechnológiás csapdát gördítettek végig a kutatóközpont területén...
Az utóbbi időben a mesterséges intelligencia (MI) eszközök gyorsan beépültek a mindennapokba, legyen szó tartalomgyártásról, szoftverfejlesztésről vagy éppen üzleti folyamatokról...
💻 Az Android legfrissebb Canary-verziójában teljesen megújul a Linux-terminál alkalmazás, amely eddig is a Pixel-telefonok egyik leghasznosabb, ám keveset emlegetett extrája volt...
🍹 A virágporozók, mint a méhek és a kolibrik, nemcsak nektárral táplálkoznak, de tudtukon kívül folyamatosan kis mennyiségű alkoholt is fogyasztanak a természetben...
