Az új fődizájner útja Szöulba
A Samsung történetében először nevezett ki chief design officer-t, azaz fődizájnert: Porcini korábban a 3M és a PepsiCo dizájnosztályát vezette, ahol többek között díjnyertes projektorokat, könnyebb hegesztőmaszkokat, ikonikus üdítőadagoló automatákat és teljes arculati megújulásokat irányított. A technológiában meg kellett tanulnia, hogy nem elég, ha egy termék szép: az összhatás, a csomagolás, az élmény, sőt a dizájnerek és laikusok közötti együttműködés is meghatározza a márkát. A legjobb felállás az, amikor egy humánközpontú dizájner, egy üzleti szemléletű marketinges és egy technológiai szaktudással rendelkező fejlesztő dolgozik együtt.
Samsung: a koreai óriás története
A Samsung Electronics Dél-Korea zászlóshajója, a 27. helyen áll a világ legnagyobb bevételű cégei között. Elsősorban okostelefonjairól ismert, de tévéket, monitorokat, hűtőszekrényeket, mosógépeket és számos más háztartási eszközt is gyárt. Ráadásul ellátja például az Apple-t is alapvető alkatrészekkel, így a chipgyártás számára különösen nyereséges ágazat. A kilencvenes években a cég alapítója, Lee Kun-hee felismerte a kifinomult dizájn erejét: aki változni akar, annak mindent meg kell változtatnia – kivéve a családját. Lee a dizájnt a Samsung arculatának alapkövévé tette: például a színes kijelzőt felvonultató T100-as telefonnal, amelyből az első évben tízmillió darab fogyott. A Samsung akkor is képes újra feltalálni magát, amikor más technológiai óriáscégek süllyedőben vannak vagy lemaradnak az innovációs versenyben. Dél-Koreában az olyan mamutcégek, mint a Samsung, újra és újra képesek alkalmazkodni az új hullámokhoz.
Az MI és a dizájn új kihívása
A Samsung múltjában voltak megtorpanások, mint a 2016-os Galaxy Note 7 botrány, amikor a kigyulladó akkuk miatt milliókat kellett visszahívni – ez az innováció lendületén is érződött. Az elmúlt években a kínai kihívók, mint a Xiaomi és a TCL, valamint az Apple leszorították a Samsungot a világpiaci elsőségről. Eközben a mesterséges intelligencia, mint a ChatGPT vagy a DeepSeek, új kihívásokat hozott: már nem elég, ha egy okoseszköz csak szép vagy gyors – hanem valóban intelligens, intuitív élményt kell nyújtania. A kérdés az: hogyan nézhet ki egy valóban MI-alapú eszköz? Lehet, hogy a klasszikus okostelefon-formátumot már ideje lenne meghaladni?
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a kínai gyártók vezetik az új korszakot – például a ZTE Nubia M153 prototípusával, amely képes MI-alapú hangutasításokat végrehajtani: autót rendel, árakat keres vagy szolgáltatásokat kapcsol össze különböző alkalmazásokban, teljesen automatizálva a folyamatokat. Ez már most elbizonytalanította a konkurens kínai cégeket is.
A Samsung új stratégiája az MI világában
A Samsung sosem hezitált, ha a legújabb trendek követéséről vagy akár diktálásáról volt szó. Roh Tae-moon, a cég egyik társelnöke idén januárban megígérte: 800 millió eszközre juttatja el a Galaxy AI szolgáltatásait, és minden termékbe, minden funkcióba és minden szolgáltatásba beépíti az MI-t a lehető leggyorsabban. Porcini szerint a jövő a zökkenőmentes élményrendszereké, ahol a telefonok, a tévék, a háztartási gépek és a viselhető eszközök együttműködnek, és proaktívan alkalmazkodnak a felhasználó szükségleteihez – legyen szó egy diétát támogató hűtőről vagy egy a hangulatot visszatükröző tévéről.
Dizájnerek vagy MI? Ember és gép együttműködése
A cégek világszerte egyre inkább próbálják integrálni a dizájngondolkodást: azaz a termékek tervezésének kiindulópontja nem a költség vagy a technológia, hanem a felhasználók igényei. A 2020-as McKinsey-felmérés szerint mégis kevés cégvezető tudja pontosan, mire is jók a dizájnerek. A generatív MI újabb nyomást helyez rájuk: egyrészt kiváló ötletgeneráló eszköz, másrészt a cégek számára csábító lehetőség, hogy olcsóbb MI-modellekkel váltsák ki a drágább humán munkaerőt.
Porcini optimista: szerinte, még ha mindenki MI-t és robotot is használ majd, az igazán értékes előnyt továbbra is az emberek jelentik. A dizájnerek az emberek nagykövetei: az emberi tényezőn alapuló értékteremtés az egyik legnagyobb vállalati versenyelőny. A kérdés tehát már nem az, szükség van-e rájuk – hanem az, hogyan tudnak együttműködni a gépekkel és az MI-vel a következő technológiai korszak küszöbén.
