Az életüket kockáztató kolibrik: a természet középkori lovagjai

A zöld erdei kolibri csillogó tollazatával és tűhegyes, hosszú csőrével nemcsak a nektárgyűjtés mestere a közép- és dél-amerikai őserdőkben, hanem igazi harcos is, ha eljön a párzási időszak. Ezt a hegyes csőrt ilyenkor fegyverként használják, és a hímek olyan kegyetlen párbajokat vívnak egymással, mint a középkori lovagi tornákon.

Fegyverként szolgáló csőr

A Journal of Experimental Biology folyóiratban közölt legfrissebb kutatások szerint a hímek csőre nemcsak hosszabb és hegyesebb, mint a nőstényeké, hanem közel 3 százalékkal egyenesebb és 69 százalékkal élesebb is. A végén szinte tőr alakú hegy található, amellyel kegyetlen szúrásokat tudnak mérni riválisaikra, ha területüket vagy párzási jogukat védik. Korábban a szakértők úgy gondolták, hogy a csőr eltérései csupán a virágokra specializálódott táplálkozásnak köszönhetők, de kiderült, a harc is legalább ilyen fontos tényező.

Brutális párzási viadalok

Május elején a hímek összegyűlnek kis csoportokba, úgynevezett lekekbe, ahol közös énekkel csalogatják a nőstényeket. Akik nem vesznek részt ebben a körben, kisebb eséllyel vonzzák magukhoz a nőstényeket. Egy hím, amely megpróbál leülni egy már elfoglalt ágra, heves összecsapásba keveredhet: teljes erőből, csőrrel előre egymásra rontanak, a párbaj akár halálos is lehet. Egy Costa Rica-i kolibrikutató, Marcelo Araya-Salas szerint ez a fajta agresszió egyáltalán nem meglepő: az aztékok nap- és háborúistene, Huitzilopochtli is kolibri alakban jelent meg.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján