Mit jelent ez a globális hőmérsékletre nézve?
Az El Niño a többéves ENSO-időjárási ciklus meleg szakasza, mely 2–7 évente fordul elő, és világszerte hőhullámokat okoz. Ilyenkor a Csendes-óceán középső, keleti részén magasabb tengerfelszíni hőmérsékletek alakulnak ki, a passzátszelek gyengülnek vagy irányt váltanak, így a tengeráramlások is eltolódnak. 2023 júniusa és 2024 áprilisa között a legutóbbi El Niño már rekord meleget hozott a rendszerbe: azóta 2024 minden idők legmelegebb évévé vált, elsőként lépte át az 1,5 °C-os globális melegedési küszöböt, amelyet a Párizsi Megállapodás figyelmeztető küszöbértékként jelölt meg.
Társadalmi és gazdasági következmények
A korábbi El Niño-események világszerte pusztítást okoztak: tanulmányok közvetlen összefüggést találtak a jelenség és a terméskiesés, a betegségek, illetve a polgári zavargások között. Idén a helyzetet súlyosbítja, hogy a bolygó légköre már eleve rekordközeli hőmérsékleten van. A Meteorológiai Világszervezet szerint szeptemberig 80, novemberig 90 százalék az esélye annak, hogy kialakul a következő, rendkívül erős El Niño, ami szinte biztosan újabb forró évhez vezet.
Ebből adódóan
Az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint minden eddiginél nagyobb figyelemre van szükség: az El Niño nemcsak természetes ciklus, az ember okozta klímaváltozás tovább súlyosbítja a hatásait. A következmények súlyosabbak, gyorsabbak, messzebbre hatnak majd. Az egyetlen járható út a krízis mértékéhez igazított valódi klímavédelem: a fosszilis energiától való függőség megszüntetése, a megújulók előtérbe helyezése, a legveszélyeztetettebb területek védelme és a korai riasztórendszerek globális kiépítése.
