Mitől tartanak a bitcoin piacán?
Reza Bundy, az Atlas Capital befektetési tanácsadó cég vezérigazgatója szerint az elkövetkező fél évben akár 70%-os árfolyamzuhanás is jöhet. Úgy véli, hogy egy tőzsdei korrekció – ha a részvénypiacon a 2008-ashoz hasonló esés következik be – a bitcoin árfolyamát még keményebben sújthatja. Szerinte a bitcoin ára egy esés után könnyedén a 26 000–30 000 dolláros (kb. 9,5–10,9 millió forint) szintre zuhanhat vissza.
Véleményét Nouriel Roubinivel, azaz Dr. Doomként is ismert közgazdásszal közösen kidolgozott adatokra alapozza. Roubini arról vált híressé, hogy előre jelezte a 2008-as jelzálogpiaci válságot, és évtizedek óta az egyik legismertebb bitcoinellenes szószóló. Még akkor is szkeptikus maradt, amikor a bitcoin az első “buborék-korszakban” 850%-ot emelkedett. Csak spekulatív eszköznek tartja, amely szerinte nélkülözi a valós gazdasági értéket – ellentétben például az arannyal.
A bitcoin valóban infláció- és válságálló?
Bundy kritikus hangnemben nyilatkozott: meglátása szerint a bitcoin már nem válságbiztos menekülőeszköz, hanem inkább rendkívül volatilis, a technológiai részvényekkel együtt mozgó kockázatos eszköz lett. Ezt támasztja alá Mark Cuban milliárdos befektető is, aki szerint a kriptovaluta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a geopolitikai feszültségek és a dollár gyengülése idején sem.
Hosszú távon mégis jöhet a nagy áttörés
Ugyanakkor Bundy nem teljesen borúlátó. A hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban optimista marad, és szerinte a bitcoin ára néhány éven belül 150 000 és 500 000 dollár (kb. 55–182 millió forint) között lehet majd. Részletesen négy gazdasági forgatókönyvet vázolt fel, amelyek a bitcoin jövőjét meghatározhatják.
Elsőként, a “Kontrollált növekedés” forgatókönyvben a világgazdaság stabilan nő, az infláció kiegyensúlyozott. Ebben a helyzetben a bitcoin ára 150 000–250 000 dollár (kb. 55–91 millió forint) közé emelkedik. A második lehetséges pálya a “Fiskális dominancia”, amikor az államok pénznyomtatásba kezdenek, hogy fedezzék adósságaikat. Ebben az esetben az infláció szárnyal, a bitcoin pedig 250 000–500 000 dollárig (91–182 millió forint) drágulhat.
Egy globális konfliktus (pl. Tajvan vagy a Közel-Kelet) esetén hirtelen rogyhatnak meg a piacok, de hosszabb távon éppen emiatt még inkább felértékelődhet a bitcoin, mint “semleges menedék”. A negyedik lehetőség a “Deflációs recesszió”, amikor a hitelpiac megfagy, és a bitcoin hosszabb ideig gyenge maradhat, amíg a jegybankok újra nem indítják a pénzáramlást.
Válság előtt: új stratégiák a digitális pénzügyekben
Bundy szerint rövid távon viszont globális pénzügyi válság is jöhet. Az Atlas Capital ennek kezelésére olyan “techno-dollar” stratégiát dolgozott ki, amely MI-alapú vagyonkezeléssel, az arany, élelmiszer, ingatlan vagy például védelmi ipari részvények közötti rugalmas átcsoportosítással igyekszik védelmet nyújtani. Ennek alapját egy, a Nasdaqon jegyzett ETF adja, amely eddig 8,7%-os hozamot ért el, eszközállománya pedig jelenleg 6,5 milliárd forint körüli.
Bár Bundy hosszú távon bízik a bitcoinban, egyelőre még nem veszi be az alapja portfóliójába, amíg le nem zajlik az általa prognosztizált árfolyamesés. Szerinte egy nagy részvénypiaci lejtmenet elkerülhetetlen, és csak utána döntenek arról, hogy beszállnak-e a bitcoin piacára.
