Az apró vörös pöttyök felfedik a galaxisok keletkezésének új titkait
Amikor a James Webb űrteleszkóp (JWST) megkezdte működését, elsőként a világegyetem legkorábbi galaxisait térképezte fel. 2022 decemberében izgalmat keltettek azok a rejtélyes égitestek, amelyek a teleszkóp számára “apró vörös pöttyökként” (LRD-k) jelentek meg. Ezek eredete máig vita tárgya, azonban a jelenleg elfogadott nézet szerint ezek a kompakt, ősi galaxisok egy új típusa lehetnek. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy összetételük és az általuk kibocsátott jellegzetesen vörös fény továbbra is sok kérdést vet fel.
Csillaghalmazok vagy aktív fekete lyukak?
Két fő elmélet versenyez egymással. Az egyik szerint ezekben az apró vörös pöttyökben – a ma ismert poros galaxisokhoz hasonlóan – rengeteg csillag és por koncentrálódik, ezért tűnnek olyan sűrűnek és vörösnek. A másik viszont azt állítja, hogy ezek a galaxisok már korán aktív galaxismagot (AGN) rejtettek; vagyis hatalmas, gyorsan növekvő fekete lyukak működnek a belsejükben. Ez a kettősség alapvetően befolyásolja, hogyan képzeljük el a későbbi galaxisfejlődést.
Két elmélet, két lehetséges sors
Az első elmélet szerint az LRD-k intenzív csillagkeletkezésű, sűrű maggal rendelkező galaxisok, amelyek nagy tömegű központi területe magyarázza a kompakt méretet és az erős vörös színt. Ugyanakkor ezeknél a galaxisoknál megfigyelt hidrogén spektrumvonalak (Balmer-vonalak) jóval nagyobb sebesség-eloszlást mutatnak, mint amit korai galaxisoktól várnánk, ami hosszabb távon instabilitáshoz vezetne.
A fekete lyuk elmélet szerint viszont a széles hidrogén-emissziós vonalak arra utalnak, hogy ezeknek a galaxisoknak a közepén túlméretezett fekete lyukak találhatók. Ugyanakkor az LRD-k nem bocsátanak ki számottevő röntgensugárzást, ami szokatlan, mert a kvazároknál jellemző a röntgen-emisszió. Ráadásul a feltételezett fekete lyukak tömege túl nagy a galaxisuk méretéhez képest, ha a mai galaxisokat vesszük alapul.
Andres Escala és nemzetközi kutatócsoportja szintetizálta a fenti elméleteket: szerintük az LRD-k eredetileg csillaghalmaz-galaxisok, amelyek később szupermasszív fekete lyukat hoznak létre a központjukban. Ez a modell magyarázatot ad arra, hogy miért nem figyelhető még meg röntgensugárzás – ebben a fázisban ugyanis a fekete lyukak növekedése még csak kezdeti stádiumban jár. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy az LRD-k a világegyetem életének csak egy rövid időszakában (a korai univerzum mintegy 10%-ában) figyelhetők meg, mivel később átalakulnak a ma is ismert galaxisokká és galaxis-összetevőkké.
A galaxisfejlődés kulcsfigurái
A csillaghalmaz eredetű LRD-k rendkívül sűrű belső régiói végül óhatatlanul instabillá válnak, és egy túlméretes fekete lyuk keletkezik a magjukban. A Webb űrteleszkóp megfigyelései alapján megállapítható, hogy az LRD-k valószínűleg a legkedvezőbb helyei a szupermasszív fekete lyukak kialakulásának. Akár csak csillagokból állnak, akár már fekete lyukat rejtenek, ezek az objektumok megkerülhetetlenek az univerzum szerkezetének és fejlődésének kutatásában.
👶 A babák világra jövetele különleges, mégis megdöbbentően összetett folyamat. Az emberi terhesség átlagosan kilenc hónapig tart, három szakaszra – trimeszterre – oszlik, és már a fogantatás előtt, a menstruációs ciklus kezdőnapjától számítják...
A világ legnagyobb származékos tőzsdéje, a CME Group június 1-jén elindítja a bitcoin volatilitásalapú határidős ügyleteit, amint megkapja a szükséges szabályozói engedélyeket...
Svájcban ismét elhalt egy merész kezdeményezés, amely arra irányult, hogy a Svájci Nemzeti Bank arany- és külföldi devizatartalékai mellett bitcoint is felhalmozzon...
📢 Tizennégy év után ismét lehetőség nyílik arra, hogy vállalatok, szervezetek vagy akár városok saját felső szintű domainnevet (top-level domain, röviden TLD) birtokoljanak az interneten...
A hosszú, mély merülések extrém terhelést jelentenek a tengeri emlősöknek. Ilyenkor a szív és az agy kivételével a többi szerv áttér oxigén nélküli anyagcserére, aminek következtében tejsav halmozódik fel...
A szárazfatermeszek mesterien rejtőzködnek, fából készült épületek belsejében csendben táplálkoznak és gyarapodnak, míg a tulajdonosok csak a károk észlelése után szembesülnek a jelenlétükkel...
🔨 Érdemes megvizsgálni, hogy a modern ember ősrokonai mennyire képesek voltak alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez: a közép-kínai Lingjing lelőhely feltárásán kivételesen fejlett kőeszközökre bukkantak, amelyek körülbelül 146 ezer évvel ezelőtt készültek...
A mai vállalatok egyre bátrabban telepítenek autonóm MI-rendszereket, ám ezek magától értetődő magabiztossággal képesek váratlanul, akár katasztrofálisan hibázni...
🚀 Érdemes megjegyezni, hogy az Abiotikus tényező fejlesztői ismét egy hatalmas frissítést adtak ki, amely tovább bővíti a játék eleve hatalmas világát...
Május második hetének technológiai újdonságai minden eddiginél színesebbek: fizetős kárpótlás az iPhone-tulajdonosoknak, egy új „zseniális” Google Fitbit, legendás játék visszatérése Switch 2 konzolra, valamint a Vine feltámadása is elfért a hét legfontosabb techhírei között...
👑 Aki Ázsiába utazik, hamar szembesül azzal, hogy a helyi közlekedéshez, ételrendeléshez és tájékozódáshoz kötelező letölteni az ottani appokat, hiszen az európai vagy magyar alkalmazások gyakran használhatatlanok...
Ilyen eset például, amikor egy új játékra vagy irodai munkára keresel számítógépet, de a RAM-árak az egekben járnak, így nehéz jó ár-érték arányú, előre összeszerelt gépet találni...
Modderek körében népszerű ötlet, hogy klasszikus játékokat integrálnak a modern környezetbe, de kevesen viszik ezt olyan extrém szintre, mint RPGKing117, aki sorra varázsolja be a legendás szerepjátékokat a Fallout 4 univerzumába...
