Az élet első évei: kulcsfontosságú periódus
Az agy és az immunrendszer fejlődése az élet első éveiben különösen érzékeny időszak. Noha eddig is tudtuk, hogy az epigenetika és a bélmikrobiom egyaránt hosszan tartó hatást gyakorolhat az egészségre, rejtély volt, hogyan befolyásolják egymást ebben az időszakban. Most kiderült, hogy a születéskori epigenetikai beállítódás képes módosítani a neurofejlődési zavarok kockázatát, de szerencsés esetben egyes „jó” baktériumok kedvezően befolyásolhatják a folyamatot.
A kutatók több mint 570 újszülött köldökvéréből vett minták DNS-metilációs mintázatát – egy gyakori epigenetikai módosulást – vizsgálták, majd közel 970 baba bélflóráját is elemezték 2, 6 és 12 hónappal a születés után; emellett a szülők bélflórájából is vettek mintát a terhesség utolsó trimeszterében.
Születési tényezők és bélflóra
Az epigenetikai mintázatok kialakulásának fontos tényezői közé tartozott a születés módja, a terhesség hossza, az idősebb testvérek jelenléte és az anya allergiái. Meglepő módon a szülők bélmikrobiomja nem befolyásolta ezeket az epigenetikai változásokat, ellenben az újszülött mikrobiomjának fejlődését olyan tényezők határozzák meg, mint a születés mikéntje, az antibiotikum-használat, a testvérek száma és a szoptatás.
A császármetszéssel világra jött babáknál például olyan DNS-metilációs eltérések is megjelentek, amelyek az immunfunkciókat és az agyfejlődést is érintik.
Kulcsbaktériumok és fejlődési kockázat
A vizsgálatokból az is látszott, hogy a születéskori epigenetikai mintázatok hatással vannak arra, hogyan alakul az újszülött bélflóra sokfélesége az első évben. Azoknál, akik bizonyos, immunműködéshez kötött génjeikben nagyobb DNS-metilációs értékkel indultak, 12 hónapos korukra szegényesebb bélflórájuk alakult ki. Ez a kevésbé változatos mikrobiom pedig összefüggésbe hozható a neurofejlődési kockázattal.
Hároméves korban az ASD és az ADHD első jelei olyan gyerekeknél jelentkeztek, akiknél specifikus epigenetikai minták és bélbaktérium-összetétel volt megfigyelhető. Ugyanakkor úgy tűnik, egyes baktériumok védőhatást fejtenek ki: például akiknél jelen volt a *Lachnospira pectinoschiza*, kisebb eséllyel mutatták az autizmus jegyeit, míg a *Parabacteroides distasonis* jelenléte csökkentette az ADHD jeleinek előfordulását.
Új utak a megelőzésben?
Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a jövőben célzott probiotikumok alkalmazásával támogatható lesz a csecsemők egészséges bélflórájának kialakulása, segítve az agyfejlődés zavarainak megelőzésében. A kutatók jelenleg tovább követik a vizsgált gyerekeket, és laboratóriumi kísérleteket indítottak az összefüggések pontosabb igazolására. Az eredmények hosszú távon utat nyithatnak olyan ártalmatlan, mégis hatékony beavatkozások felé, amelyek csökkentik a fejlődési zavarok kockázatát, és hozzájárulnak az egészséges agyműködéshez már a legkorábbi életkorban.
