Több mint tízezer évvel ezelőtt az amerikai Délnyugat lakói egy kis vadburgonyát, a Four Corners-burgonyát (Four Corners potato, Solanum jamesii) vitték magukkal hosszú vándorlásaik során. Ezzel nemcsak elterjesztették a növényt az eredeti élőhelyén túl is, hanem új fejezetet nyitottak mind a burgonya háziasításában, mind a térség kultúrájában. A különleges, szívós és tápláló növény ma is megtalálható Dél-Utah-tól és Coloradótól Észak-Mexikóig.
Ősi eszközök és génvizsgálatok felfedik a történetet
A kutatók 14 régészeti lelőhelyen talált kőeszközökön vizsgáltak apró keményítőszemcséket, hogy megtudják, mire használták ezeket a szerszámokat. A keményítőmaradványokat kilenc lelőhelyen azonosították, és közülük néhány akár 10 900 évvel ezelőttre is visszanyúlik. Ezeknek a lelőhelyeknek nagy része a vadburgonya mai elterjedési területének északi határán, Colorado, Utah, Arizona és Új-Mexikó összefutásánál fekszik.
Korábbi genetikai elemzések megerősítették az eredményeket: a mai, északi Four Corners-burgonya-populációk genetikailag dél felől származnak, vagyis az emberek vitték fel őket északabbra, ahol ma is élnek ezek a növények.
Háziasítás és ma is élő hagyomány
Ha egy új élelmiszernövényt folyamatosan használnak, és elterjesztik a természetes élőhelyén túlra, az a korai háziasítás biztos jele. A Solanum jamesii esetében ez a folyamat évezredekkel ezelőtt kezdődött. A Four Corners-burgonya mind a mai napig fontos az őslakos közösségek életében: a kutatók 15 navajo (diné) időssel készítettek interjút, akik megerősítették, hogy a vadburgonya ismert, fogyasztják is, és spirituális célokra is használják.
A kutatás szerint a vadburgonya terjesztése nemcsak az élelmezést gazdagította, hanem az őslakos nők – különösen az anyai ágon öröklődő családok – közvetítésével generációról generációra tartotta életben az ősök hagyományait és a táplálkozási kultúrát.
🔒 A kontinens legnagyobb vasúti utazásait szervező Eurail kénytelen volt elismerni, hogy tavaly december végén hackerek több mint 300 ezer ügyfél személyes adataihoz jutottak hozzá...
Pár hónap múlva már a Pixel 11 szériát foghatjuk kézbe – és bármilyen hihetetlen, de ezek a telefonok lehetnek az elsők, amelyek megkapják a Samsung vadonatúj M16 OLED paneljét...
🤯 Emellett a Google Home felhasználói egyre nagyobb számban tapasztalnak komoly problémákat a Gemini nevű, frissített hangalapú asszisztenssel, amelyet már 16 új országban vezetik be...
⚠ Az OpenAI felfüggesztette az Egyesült Királyságba tervezett Stargate nagyléptékű MI-infrastruktúra kiépítését, miután makacs energiaár-emelkedés és bizonytalan szabályozási környezet húzta keresztbe a számításaikat...
Jól mutatja, hogy egyetlen elütés is okozhat milliárdos kárt: a második legnagyobb dél-koreai kriptotőzsde, a Bithumb munkatársai februárban tévedésből egy promóció során „BTC”-t írtak „KRW” helyett, így 249 nyertesnek nem 620 000 forintnyi összeget, hanem fejenként 620 000 bitcoint, összesen több mint 40 milliárd dollárt (14 320 milliárd forintot) írtak jóvá belső rendszerükben...
🥗 Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy a látszólag hétköznapi fűszernövények – mint a menta, az eukaliptusz és a csilipaprika – természetes vegyületei elképesztő erővel léphetnek fel a szervezet gyulladásos folyamatai ellen, főleg, ha bizonyos kombinációkban találkoznak az immunrendszer sejtjeiben...
Érdekes felvetés, hogy néhány kulcsfontosságú, nyílt forráskódú program fejlesztői napok óta nem tudják frissíteni alkalmazásaikat Windowsra, mert a Microsoft egyik pillanatról a másikra, érdemi figyelmeztetés nélkül felfüggesztette a fejlesztői fiókjaikat...
A Case Western Reserve Egyetem kutatói egy meglepő összefüggésre derítettek fényt: a bélben élő baktériumok által termelt káros cukrok jelentős szerepet játszhatnak a rendkívül pusztító agyi betegségek, például az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) és a frontotemporális demencia kialakulásában...
A Galaxy S22 Ultra-tulajdonosok egy része teljesen váratlan akadályba ütközik, amikor a gyári beállítások visszaállítása után az általuk legálisan vásárolt telefont egyszer csak zárolják — ráadásul nem is ők, hanem egy ismeretlen, gyanús szervezet, a Numero LLC neve jelenik meg a készüléken...
A JBL két új modellje, a Live 780NC és a Live 680NC csábító ígérettel érkezett, hogy a középkategóriás vezeték nélküli, zajszűrős fejhallgatók élmezőnyébe törjön...
🚲 Egy újabb történelmi kört zárt a NASA, amikor az Orion űrhajó tizenhárom évnyi előkészület után négyfős személyzettel kerülte meg a Holdat és indult vissza a Föld felé...
📝 Komolyan mondom, végre egy kis ész a digitális káoszban! A Google beolvasztotta a NotebookLM nevű mesterségesintelligencia-alapú kutatósegédjét a Gemini csevegőjébe, így mostantól már nem kell ezer ablak között vergődve kezelni a jegyzeteidet...
Érdemes megvizsgálni, hogy a Meta legutóbbi MI-modellje, a Muse Spark képes-e új alapokra helyezni a cég mesterségesintelligencia-stratégiáját, miután a Llama 4 csalódást keltő fogadtatásban részesült...
Nemcsak a közösségi média vagy a kéretlen telefonhívások jelenthetnek veszélyt az adatainkra – az otthonunkban lévő technológia is komoly kockázati forrás lehet...
A tudomány nem tétlenkedik: egy új titkosítási rendszer született, amely már ma képes megvédeni a videofájlokat a jövő kvantumszámítógépeinek támadásaitól...
🧺 A DJI, a dróntechnológiában jártas kínai óriásvállalat új szintre emelte az okos otthon gépeket: bemutatkozott a Romo P, amely végre nem csak kütyürajongóknak szól...
Képzelj el egy olyan akkumulátort, amelyet hónapokig, sőt akár évekig sem kell tölteni vagy cserélni egy energiaigényes laptopban – mindezt egy párkilós eszköz segítségével...
A neutrínók a lehető legelhanyagolhatóbb részecskék közé tartoznak: szinte semmi tömegük, nincs sem elektromos, sem színtöltésük, így a természet legtöbb erői gyakorlatilag nem hatnak rájuk...
🕵 Noha a Ghost Murmur eszközről szóló történetek izgalmasak, a tudomány jelenlegi állása szerint meglehetősen valószínűtlen, hogy ilyen kvantumkémkedési technológia létezne vagy működne a leírtak szerint...
🚶 Az emberiség vándorlásának egyik legnagyobb rejtélyére sikerült rávilágítani, méghozzá a DNS nyomozásával: már bizonyíték van arra, hogy az emberek körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt érték el először Ausztráliát és Új-Guineát – sokkal korábban, mint azt néhány újabb elmélet eddig sejtette...
