Az Alzheimer-kór még pihenés közben is összekuszálja emlékeinket

A kulcs a részletekben rejlett

Az Alzheimer-kór főként káros fehérjék és lerakódó plakkok felhalmozódása miatt alakul ki, ami memóriazavart és iránytévesztést okoz. Bár tudjuk, mik ezek a plakkok, egy ideig nem volt világos, miként zavarják meg az agy normális működését. A kutatócsoport feltételezhetően rátalált az egyik fő zavaró tényezőre: a mindennapi események értelmezése és elraktározása, vagyis a memóriakonszolidáció, kisiklott ebben a betegségben.

Miként működik az emlékek visszajátszása?

Az agy hippokampusz nevű régiója – ami a tanulás és emlékalkotás központja – pihenés közben visszajátssza a nap eseményeit. Az úgynevezett helysejtek sorban tüzelnek: mindig ugyanaz a sejtsorozat aktiválódik, mint amikor az egyén vagy állat átélte a helyzetet. Nobel-díjas felfedezés, miszerint ezek a helysejtek adott helyszínekhez rendelhetők – így rögzülnek a térbeli emlékek.

Az Alzheimer megzavarja a memórianyomokat

A vizsgálatban egerek egyszerű labirintusban közlekedtek, miközben mintegy száz idegsejt aktivitását mérték párhuzamosan. Így pontosan követni lehetett, milyen sorrendben játszódtak vissza a helyszínekre vonatkozó emlékek. Egészséges egereknél ez szervezetten történt, az Alzheimer-kórra jellemző plakkokat hordozóknál azonban szétesett a minta: az idegsejtek nem a megfelelő sorrendben tüzeltek.

Ebből adódóan elhalványul az emléknyom

A helysejtek aktivitásának rendezetlensége miatt az emlékek nem erősödtek meg, a sejtek jelentése is elmosódott – egyre kevésbé jelentettek ugyanazt egy-egy térbeli pontot. Ennek eredményeként a beteg egerek észrevehetően rosszabbul tájékozódtak a labirintusban, gyakran újra és újra ugyanazokat az útvonalakat járták be, elfelejtették, merre jártak korábban.

Új lehetőségek korai felismerésre és terápiára

A kutatás fontos áttörés lehet az Alzheimer-kór korai, még a jelentősebb agykárosodás kialakulása előtti felismerésében. Olyan gyógyszerek fejlesztése is felmerülhet, amelyek kifejezetten ezt a hibás visszajátszási folyamatot célozzák. A szakemberek jelenleg azt vizsgálják, hogy a már most is terápiában alkalmazott acetilkolin nevű neurotranszmitter modulálása hatással lehet-e a memóriakonszolidáció helyreállítására. Az eredmények hosszú távon akár hatékonyabb kezeléseket vagy érzékenyebb diagnosztikai eszközöket eredményezhetnek.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján