Hatékony törvények vs. technológiai túlhatalom
Államonként nagy eltérés van abban, hogy mennyire szabályozzák a megfigyelőkamerák alkalmazását és a mesterséges intelligencia képességeit. Szakértők – például az amerikai polgári szabadságjogokat védő ACLU – szerint csak közösségi összefogással lehet megfékezni a piac élvonalában dolgozó cégeket, például a Flock, az Axon vagy a Motorola által fejlesztett automata rendszámleolvasókat (ALPR). Ezek a vállalatok a magáncégeknek és a rendőrségeknek kínálnak kamerákat, amelyekkel egyre pontosabb személyleírásokat és élőképet lehet készíteni – így a törvényi szabályozás is folyamatosan változik, ahogy újabb és újabb MI-funkciók jelennek meg.
Néhol már gátat szabnak az MI-nek
Az egyik legátfogóbb példát Illinois jelentheti, ahol a Biometrikus Információk Védelméről szóló törvény (BIPA) komolyan védi az olyan egyedi adatokat, mint az ujjlenyomat vagy az arcfelismerési adatok, és előírja, hogy az ilyen információkhoz előzetes írásos hozzájárulás szükséges. Ezért számos kamerarendszer egyes funkcióit – így a Flock bizonyos megoldásait is – letiltják. Portlandben is tiltják a fejlett arcfelismerést, így ott is szűkül a kamerák használhatóságának köre. Ugyanakkor a rendszám- és járműadatokat egyelőre nem, vagy csak részlegesen fedi le ez a jogi pajzs. E téren Kalifornia lépett előre azzal, hogy kifejezetten kiterjesztette a védelmet ezekre az információkra is.
További korlátozások a kamerák használatára
Több állam, például Florida és New Hampshire, kizárólag magát a rendszámot engedi felismerni, vagyis a kamerák nem rögzíthetik az utasokat vagy más részleteket az autóban. Ennek célja, hogy megakadályozzák a túlzott személyleírás- vagy viselkedéselemzést. Szintén egyre gyakoribbak azok a szabályok, amelyek szerint a rendőrfőnök személyes engedélye szükséges egy-egy kereséshez a rendszámleolvasóval – így az adatok felhasználása átláthatóbb és kontrolláltabb lehet.
Korlátozott felhasználási kör
Több helyen csak meghatározott, súlyos bűncselekmények esetén – például gyilkosság vagy emberrablás – engedik az MI-alapú rendszámleolvasók vagy kamerák bevetését. Ezzel kizárják azt is, hogy magáncégek vagy lakóközösségek (HOA) vásároljanak vagy üzemeltessenek ilyen eszközöket, és az is gyakori, hogy közút vagy autópálya kamerázását külön törvényhez kötik.
Adatmegőrzési határidők: a törlés kulcskérdés
A leghatékonyabb adatvédelmi szabályok szerint a kamerák felvételeit rövid időn belül törölni kell, ha nincs aktív, megerősített nyomozás, amelyhez szükség van az adatra. Ezért például New Hampshire-ben 24 óra után törölni kell a rendszámleolvasó kamerák adatait, ha nem indult hivatalos eljárás. Washingtonban és Virginiában ehhez képest 21 nap a megőrzési maximum. Ha egy állam évekig engedi tárolni a felvételeket, az már szinte semmit sem véd – pont arra ad lehetőséget, hogy a rendőrség hosszú távon megfigyelési dossziét építsen bárkiről.
Szigorított adatexport
Virginia és Illinois például már szankcionálja, hogy MI-rendszerek által gyűjtött adatot az állam határain kívülre – különösen a Belbiztonsági Minisztériumhoz vagy az ICE-hoz – továbbítsanak. Ezekkel a szabályokkal próbálják akadályozni a szövetségi adatgyűjtést. Minnesotában további lépés, hogy a rendőrségnek nyilvánosságra kell hoznia, mikor és mire használt rendszámleolvasó kamerákat (ALPR), növelve ezzel az elszámoltathatóságot.
Kötelező engedélyeztetés rendszámleolvasókra
Bizonyos államokban (például Vermont) széles körű engedélyezési procedúrán kell átmennie minden kamerának, így csak meghatározott esetekben működhetnek. Ezzel szemben Texasban a licenc inkább csak formalitás – igazán szigorú kontroll itt nem érvényesül. Vermont példája mutatja, hogy túl bonyolult engedélyezési eljárás esetén maguk az önkormányzatok dönthetnek a kamerahálózat elutasítása mellett.
Drónok: újabb harc a törvényalkotás terén
A kamerás drónok újabb aggályokat szültek: már képesek automatikus gépjármű- vagy emberen végzett azonosításra, követésre. Alaszka, Idaho, Utah és Texas már előírják, hogy megfigyelő drónt csak bírói engedély (házkutatási végzés) birtokában használhat a rendőrség. Ugyanakkor továbbra is megfigyelhető, hogy egyes hatóságok megkerülik vagy figyelmen kívül hagyják a szabályokat.
Mozgó célpont: törvények, kihívások és a helyi szerep
Az adatvédelmi szabályozás folyamatos támadás alatt van: a jogszabály-módosítási kísérletek és a figyelmen kívül hagyás miatt gyakran éveken át húzódik egy-egy ügy valódi rendezése. Fontos a jogszabályok figyelemmel kísérése, mert azok rengeteget változhatnak, mire elfogadják őket. A legapróbb kivételek, kibúvók vagy kiskapuk is kiüresíthetik a törvényeket, így ha valódi védelmet szeretnél, mindig olvasd el a szabályokat, vagy keress jogászi elemzést. Az országos mellett helyi szinten is számít a hangod: egy városi fórumon való részvétel akár megelőzheti a megfigyelési szerződések megkötését is.
