Ám jött a visszacsapás
A bejelentést követő lelkesedés pillanatok alatt heves kritikává fordult: független kutatók sorra szedték szét a tanulmányt. Mikor a tanulmány végül 2011 júniusában nyomtatásban is megjelent, nyolc éles hangvételű kritika kísérte a Science hasábjain. A legfőbb kifogás az volt, hogy hiányoztak azok a kísérletek, amelyek közvetlenül bizonyították volna az arzén beépülését a DNS szerkezetébe. Vegyészek kiemelték: az ilyen módosított DNS vízzel érintkezve szétesne, mégis a kutatók ezt nem dokumentálták.
Mikrobiológusok továbbá jelezték, hogy a kísérleti körülmények között a táptalajban maradt minimális foszfát is elegendő lehetett a baktérium fennmaradásához, így nem kellett feltétlenül a mérgező arzénra támaszkodnia. Ilyen például az az eset, amikor nem tisztították meg kellően a DNS-t az arzén jelenlétének vizsgálata előtt, így könnyen lehet, hogy csak szennyeződés okozta az arzén kimutatását.
Összefoglalva, a hatalmas médiafigyelmet követően 2012-ben új, független vizsgálatok cáfolták az eredeti állítást: a GFAJ-1 csupán arzéntűrő extrémofil, nem pedig egészen új típusú életforma.
15 évvel később: a tanulmány visszavonása
A Science szerkesztősége 2025-ben – 15 évnyi vita után – most hivatalosan is visszavonta a híres-hírhedt publikációt. Az indoklás szerint a tudományos folyóirat visszavonási protokollja időközben megváltozott: míg akkoriban főként csalás vagy etikátlan magatartás miatt vontak vissza cikkeket, mára a súlyos módszertani hibák is elegendők. A szerkesztők kiemelték, hogy ugyan csalásról nincs szó, a kulcskövetkeztetés hibás adatokon alapult.
Lezárás és megosztottság
Bár sok kutató üdvözölte a döntést, mások – köztük a korai kritikus Rosemary Redfield is – értetlenül állnak a visszavonás időzítése előtt. Egyesek szerint az ilyen vitákat inkább a tudományos párbeszéd keretében, nem pedig a szerkesztők szubjektív döntései nyomán kellene rendezni. A szerzők továbbra is védik munkájukat, mondván: kutatásuk vitát generált, ám adataikat vállalják.
Összegzésként elmondható, hogy a világot megmozgató felfedezést végül a tudományos közösség kritikája semmisítette meg – ezzel példát szolgáltatva arra, hogyan működik az önkorrekció elve a modern tudományban.
