Különleges kristály rejtőzik a vörös trinititben
Több mint 80 évvel az esemény után kiderült, hogy a vörös trinitit eddig soha nem látott kristályokat is rejt. Korábban egy rendkívüli kvázikristályt fedeztek fel benne, amely a többiektől eltérően nem alumíniumból, hanem szilíciumból épül fel. Ez arra utalt, hogy további, ismeretlen kristályfajták is lehetnek a trinititben.
Extrém körülmények új anyagokat szülnek
Az olaszországi Firenzei Egyetem ásványkutatói most elektronmikroszonda és röntgendiffrakció segítségével vizsgáltak egy ritka, vérvörös árnyalatú trinititminta-darabot. A színét az atomrobbantásban széteső torony és fémberendezések miatt kapta – ezek fémrészecskéi beleolvadtak a forró szilíciumüvegbe, szokatlan skarláttónust eredményezve.
Először találtak ilyen klatrátot
A kutatók ebben a mintában egy teljesen új típusú klatrátkristályt fedeztek fel. Ezekben az egyik elem kristályos „ketrecet” alkot, amelybe más atomokat – itt rezet és kalciumot – zár be, 12- és 14-oldalú rácsszerkezetekben. Ilyen bonyolult szervetlen kristályformáció a természetben szinte sohasem jön létre. Most először mutatták ki, hogy egy atomrobbanás melléktermékeként is megszülethet.
Nukleáris robbanás formálta furcsaságok
A Trinity-kísérlet során a homok 1 500 °C fölé hevült, a nyomás pedig elérte a 8 gigapaszkált – ami a földkéreg mély rétegeiben tapasztalható érték. Ezek a szélsőséges viszonyok kényszerítették arra az atomokat, hogy teljesen új szerkezetekbe rendeződjenek. Emellett a kutatók megvizsgálták azt is, hogy e különös klatrát lehetett-e a korábban leírt kvázikristály elődje, de matematikai elemzések alapján ez nem valószínű.
A történet tanulsága egyértelmű
A kísérlet rávilágít: az extrém események, mint például a nukleáris robbanások, villámok vagy meteoritbecsapódások, új, szokatlan ásványokat hozhatnak létre – bővítve ismereteinket arról, mire képes a természet a végletekig fokozott körülmények között.
