A tudósok ilyet még nem láttak: az 1945-ös atomrobbantás különleges kristályt szült

A második világháború végének hajnalán, 1945 júliusában az amerikai hadsereg és a tudósok felrobbantották a világ első atombombáját Új-Mexikó sivatagában. A pusztító detonáció 25 ezer tonna TNT energiaegyenértékével párologtatta el a bombát tartó tornyot, és a homokot mintegy 300 méteres körzetben zöldes-vörös színű, enyhén radioaktív üveggé, azaz trinititté alakította.

Különleges kristály rejtőzik a vörös trinititben

Több mint 80 évvel az esemény után kiderült, hogy a vörös trinitit eddig soha nem látott kristályokat is rejt. Korábban egy rendkívüli kvázikristályt fedeztek fel benne, amely a többiektől eltérően nem alumíniumból, hanem szilíciumból épül fel. Ez arra utalt, hogy további, ismeretlen kristályfajták is lehetnek a trinititben.

Extrém körülmények új anyagokat szülnek

Az olaszországi Firenzei Egyetem ásványkutatói most elektronmikroszonda és röntgendiffrakció segítségével vizsgáltak egy ritka, vérvörös árnyalatú trinititminta-darabot. A színét az atomrobbantásban széteső torony és fémberendezések miatt kapta – ezek fémrészecskéi beleolvadtak a forró szilíciumüvegbe, szokatlan skarláttónust eredményezve.

Először találtak ilyen klatrátot

A kutatók ebben a mintában egy teljesen új típusú klatrátkristályt fedeztek fel. Ezekben az egyik elem kristályos „ketrecet” alkot, amelybe más atomokat – itt rezet és kalciumot – zár be, 12- és 14-oldalú rácsszerkezetekben. Ilyen bonyolult szervetlen kristályformáció a természetben szinte sohasem jön létre. Most először mutatták ki, hogy egy atomrobbanás melléktermékeként is megszülethet.

Nukleáris robbanás formálta furcsaságok

A Trinity-kísérlet során a homok 1 500 °C fölé hevült, a nyomás pedig elérte a 8 gigapaszkált – ami a földkéreg mély rétegeiben tapasztalható érték. Ezek a szélsőséges viszonyok kényszerítették arra az atomokat, hogy teljesen új szerkezetekbe rendeződjenek. Emellett a kutatók megvizsgálták azt is, hogy e különös klatrát lehetett-e a korábban leírt kvázikristály elődje, de matematikai elemzések alapján ez nem valószínű.

A történet tanulsága egyértelmű

A kísérlet rávilágít: az extrém események, mint például a nukleáris robbanások, villámok vagy meteoritbecsapódások, új, szokatlan ásványokat hozhatnak létre – bővítve ismereteinket arról, mire képes a természet a végletekig fokozott körülmények között.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján