Automatikus tartalomfelismerés: a láthatatlan digitális betolakodó
A vita középpontjában az Automated Content Recognition (ACR) technológia áll. Ez egy olyan szoftver, amely képes fél másodpercenként képernyőképet készíteni a televízió adásáról, valós időben nyomon követi, mit néz a felhasználó, majd ezeket az adatokat a gyártóhoz továbbítja, a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül. Ebből adódóan a felhasználók személyes adatai, például jelszavak vagy banki adatok is veszélybe kerülhetnek.
A Hisense és a TCL kínai kötődése különösen nagy aggodalmakat vet fel, hiszen Kína nemzetbiztonsági törvényének értelmében a kínai kormány akár hozzá is férhet az amerikai fogyasztók adataihoz. Mindeközben a cégek ezekkel az információkkal célzott hirdetésekkel keresnek pénzt, ami tovább növeli az érintettek kiszolgáltatottságát.
Milliók a titkos megfigyelés célkeresztjében
A helyzet komolysága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a keresetek világossá tették: ezek a tévék nem csupán szórakoztató eszközök, hanem tömegmegfigyelő rendszerek, amelyek amerikai nappalik millióiban működnek. A gyártók azt ígérték, javítják a nézői élményt, valójában azonban titokban gyűjtik és eladják, hogy mit nézünk, hol, mivel és mikor. Ez az adathalászat kiterjed mindenféle tartalomra: streaming alkalmazásoktól kezdve a hozzákapcsolt játékkonzolokig, Blu-ray lejátszókig.
Paxton jogi lépéseket tett, amelyekben egyaránt kártérítést és ideiglenes tiltó rendelkezést kért az adatok további gyűjtése, megosztása és árusítása ellen. A cégek minden egyes jogsértésért akár 3,6 millió forintot, az idősebb fogyasztók esetében akár 90 millió forintot is fizethetnek.
A hozzájárulás hiányáról és a megtévesztő gyakorlatokról
A dokumentumok szerint a cégek sehol nem kérnek érdemi beleegyezést a vásárlóktól a személyes adatok gyűjtésére, az információkat eldugják az apró betűs, jogi zsargonban fogalmazott részletek közé. Általában csak a készülék első bekapcsolásakor tűnik fel egy négyoldalas feltételrendszer, amelyben a legnagyobb, kiemelt gomb mindent egyszerre jóváhagy.
Ennek a rendszernek a kijátszása kifejezetten bonyolult: egyszerre legalább négy különböző menüben, több mint tizenöt kattintással lehet csak letiltani, hogy a tévé ne küldje el az adatainkat. Ezzel szemben a beleegyezés egyetlen kattintással megadható az első beállításkor. A fogyasztóknak semmi okuk nincs feltételezni, hogy okostévéjük folyamatosan rögzíti, mit néznek és hallgatnak, és ezt felhasználják reklámprofilok készítésére – ez csak utólag derül ki, ha egyáltalán.
Külön veszély a kínai cégektől
A kereset a Hisense esetén azt is kiemeli, hogy a vállalat – a kínai törvények értelmében – köteles a kért adatokat átadni a kínai kormánynak. Mind a Hisense, mind a TCL esetében fennáll a veszélye, hogy a Kínai Kommunista Párt az ACR technológiát arra használhatja, hogy befolyásolni tudja akár a texasi közélet meghatározó szereplőit, bírákat, politikusokat vagy rendvédelmi dolgozókat, sőt még ipari kémkedésre is alkalmas lehet. Mindez a hosszú távú politikai destabilizáció, illetve a demokratikus intézmények ellen zajló műveletek része lehet.
A perirat szerint ezek a termékek valójában kínai támogatású megfigyelőeszközök, amelyek észrevétlenül jegyzik fel a texasi polgárok szokásait otthonuk falai között.
Az adatvédelem jogi védelme indul
A botrány tovább éleződhet, mivel az érintett cégek – a Sonyt, az LG-t és a Hisense-t kivéve, amelyek nem kívántak nyilatkozni – egyelőre hallgatnak arról, hogyan akarják orvosolni a helyzetet. A texasi főügyész azonban elszánt: mind a jogsértések megtérítését, mind a személyes adatok gyűjtésének azonnali leállítását követeli, hogy a technológiai vállalatok és a külföldi érdekcsoportok ne használhassák ki a helyiek magánéletét. Az okostévé tehát többé már nemcsak egy kényelmi eszköz – hanem a digitális adatgyűjtés hadszíntere is.
