Az étrendek szerepe az éghajlatváltozásban
A legújabb kutatások rámutattak, hogy már nem elegendő szezonálisan odafigyelni arra, mit eszünk – hosszú távú, tartós változtatásokra van szükség. A British Columbia Egyetem tanulmánya szerint a világnépesség 44 százaléka kénytelen lesz változtatni étrendjén ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot. Ez a szám ráadásul feltehetően még nagyobb, hiszen a vizsgált adatok 2012-ből származtak, azóta pedig mind a kibocsátás, mind a népesség növekedett. 2050-re várhatóan 90 százalékunknak kell majd módosítania az étrendjén.
A kutatók 112 ország adatait elemezték, amelyek a globális élelmiszer-kibocsátás 99 százalékát fedik le, és minden országot tíz jövedelmi csoportra bontottak. Így személyenként meghatározták, mekkora élelmiszer-kibocsátási keret fér bele a klímacélok teljesítésébe, majd ezt összevetették a valós fogyasztással.
A klímagond nem csak a leggazdagabbak problémája
A világ élelmiszer-rendszerei az összes emberi eredetű üvegházhatású gáz kibocsátásának több mint egyharmadáért felelősek. Sőt, a legtöbbet kibocsátó 15 százalék felel a globális étkezési kibocsátások 30 százalékáért, ami megegyezik az alsó 50 százalék teljesével. Ez a csoport főként a leggazdagabbakból áll, azonban a valóságban a lakosság fele túllépi a klímabarát étrend felső határát, nemcsak a legvagyonosabbak – Kanadában pedig minden jövedelmi csoport átlagon felül fogyaszt.
Mit tehetünk?
Elsősorban csak annyit érdemes enni, amennyire valóban szükség van, a maradékokat pedig újra felhasználni. Minél kevesebb étel végzi a szemetesben, annál kevesebb lesz a kibocsátás, ráadásul időt és pénzt is spórolhatunk a maradékokból új fogásokat készítve. Emellett kiemelten fontos a marhahúsfogyasztás visszaszorítása: egy átlagos kanadai étkezéssel kapcsolatos kibocsátásának 43 százaléka ebből származik. Bár a marhahús sok helyen a hagyomány része, a klímacélok teljesítéséhez mindenképpen csökkenteni kell a fogyasztását.
Szavazz a villával
Mindez nemcsak személyes döntéseken múlik. Ha egyre többen beszélnek étrendi változásaikról és elvárásaikról, a politikusok is fogékonyabbak lesznek az olyan szabályozásokra, amelyek fenntarthatóbbá teszik az élelmiszer-rendszereket. Így mindenki – nemcsak a leggazdagabbak – hozzájárulhat a klímacélok eléréséhez.
