Szinte teljes kontroll az adatforgalom felett
A kínai kormány hírhedt az internetes cenzúrájáról: számos népszerű nyugati oldal vagy elérhetetlen, vagy csak speciális engedéllyel böngészhető. A GPPI kutatása kiemeli, hogy Hszincsiang különösen szigorú ellenőrzés alá esik, ami az ott élő ujgurok folyamatos elnyomásával is összefügg. De még Kína más régióival összehasonlítva is rendkívül alacsony a VPN-használók száma: csak összehasonlításképpen, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 2025-ben a VPN-használat a lakosság közel 29 százalékát érte el.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Kínában a kormány olyan technikai és jogi eszközökkel dolgozik, amelyek elriasztják, sőt megfélemlítik azokat, akik külföldi platformokhoz akarnak hozzáférni. Ráadásul az internetszolgáltatók központosított rendszerben működnek, ami lehetővé teszi az állami szervek számára, hogy visszamenőleg is hozzáférjenek bármely felhasználó adataihoz.
Szigorító intézkedések és újabb letiltások
Az utóbbi időszakban az ausztrál ABC és más jelentések azt mutatják, hogy idén áprilisban a kínai hatóságok újabb támadást indítottak a VPN-ek ellen. Az ott dolgozó elemzők szerint az internetszolgáltatókat felszólították: tiltsanak le minden, nem engedélyezett VPN-szolgáltatást, különösen fontos dátumok környékén, mint például a Tienanmen téri esemény évfordulóján (június 4.). Ilyenkor a kormány minden kommunikációt igyekszik teljes mértékben ellenőrizni.
A cenzúra realitását két, álnéven nyilatkozó kínai fiatal szavai is megerősítik. Egyikük, Lin, aki korábban külföldi tanulmányai során gond nélkül használta a VPN-t, hazatérése után már alig tudott kapcsolatot létesíteni az ismert szolgáltatóval. Egy másik felhasználó, Billy, a VPN-használatot lényegében szerencsejátékként írta le: az utóbbi időben szinte lehetetlen megbízható, stabil VPN-t találni.
Hivatalosan tiltott, üzletileg szükséges?
A vállalatok kapnak némi mozgásteret, így például egy amerikai és egy kínai menedzser közösen dolgozhat a Google Dokumentumokban (Google Docs), de ezeknél a céges VPN-eken nincs szó anonimitásról. A magánfelhasználókat továbbra is szigorúan ellenőrzik. Ha valaki tiltott alkalmazást – például a WhatsAppot – telepít a telefonjára, akár büntetőeljárás, sőt börtön is fenyegetheti.
A kormány az ellenőrzés fenntartása érdekében egyrészt saját, alternatív appokat fejleszt (például WeChat vagy Douyin), másrészt technikai „nagy testvér”-szerű módszerekkel – szűréssel, blokkolással, időszakos letiltással – állítja meg az online szabadság terjedését.
A túlélés kulcsa: alkalmazkodás vagy alárendelődés
Nem véletlen, hogy a külföldi VPN-szolgáltatások sorra felfüggesztik működésüket Kínában, hiszen egyre kevésbé éri meg nekik a helyi kockázat. Aki továbbra is internet-hozzáférésre vágyik, annak legtöbbször maradnak a kormányilag felügyelt, cenzúrázott csatornák, ahol a magánszféra és az információszabadság legfeljebb illúzió. A több mint 1,4 milliárd lakos számára az internet egyre szűkebb ablakot jelent a világra, miközben a hivatalos, ellenőrzött kommunikációs csatornák szerepe folyamatosan nő.
