Gyermekkori retinoblastoma: szelídebb kezelés
A retinoblastoma főként gyermekeket érint, ráadásul többnyire ötéves kor alatt jelentkezik, a betegek kétharmada pedig még a második életévét sem töltötte be. Ez a rosszindulatú daganat a szem hátuljában fejlődik ki, ezért a terápiának át kell jutnia a szaruhártyán vagy a szemgolyó falán, hogy elérje a tumort. Eddig leginkább fájdalmas, a szem szerkezetét is károsító injekciókkal juttatták be a kemoterápiát, amely különösen megterhelő a kisgyermekek számára.
Noha a korábbi módszerek jelentős mellékhatásokkal jártak, az új rendszer lényege, hogy természetes biológiai mechanizmust utánoz: a spermiumok exoszómái eredetileg is képesek áttörni különféle biológiai akadályokat, például a petesejt védőburkát. Ez adta a kutatócsoportnak az inspirációt arra, hogy szemészeti alkalmazásban próbálják ki ezeket az exoszómákat.
Mikroszkopikus szállítók – az exoszómák szerepe
Az exoszómák apró, zsírrétegből álló buborékok, amelyek fehérjéket és egyéb anyagokat juttatnak el a sejtekből a külvilágba. Sertésekből származó exoszómákat választottak, mivel ezek biztonságosnak bizonyultak más kutatások során is. A szemcseppekben lévő vezikulák képesek voltak eljuttatni a szembe oldott szénnanorészecskéket, amelyeket daganatölő szerként használtak. Ezek a nanorészecskék erőteljesen károsítják a daganatsejtek DNS-ét a nagy mennyiségben termelődő úgynevezett reaktív oxigénfajok révén, különösen azokban a sejtekben, amelyekben magas a tejsavszint – éppúgy, mint a tumorokban.
Ígéretes eredmények, de még hosszú az út
A Science Advances szaklapban megjelent eredmények szerint harminc nap elteltével a kezelt állatok daganatainak mérete a kezeletlenekhez képest mindössze 2–3%-ára csökkent. Ami történt, az alaposan felborította az eddigi elképzeléseket: egyértelműen látszik, hogy akár más szembetegségek, például a makuladegeneráció kezelése is elképzelhető ezzel a módszerrel.
Néhány kutató szerint növényi eredetű exoszómákkal is működhet a technika, de minden szakértő hangsúlyozza: embereken végzett klinikai vizsgálatokra még szükség lesz, mielőtt valódi terápiás áttörésről beszélhetnénk.
