
Bélmikrobák és a rejtett energia
A bélmikrobiom minden emberben jelen van, de nagy különbség, hogy kinek a szervezetében mennyi metán keletkezik. Az Arizona State University kutatói felfedezték: akiknek a bélmikrobái több metánt termelnek, azok több energiát vonnak ki a magas rosttartalmú ételekből. Ez részben megmagyarázza, miért van az, hogy ugyanaz az étel egyeseknél több kalóriát jelent, míg másoknál kevesebbet, miután eljut a vastagbélbe.
Ennek ellenére a rostban gazdag ételek továbbra is egészségesek. Általánosságban mindenki több kalóriát szív fel a feldolgozott élelmiszereket bőven tartalmazó, átlagos nyugati étrendből – a metánszinttől függetlenül. Ugyanakkor rostos táplálkozás esetén a felvett kalória egyénenként eltérhet a bélben keletkező metán mennyiségétől függően.
Ez a felismerés utat nyit a személyre szabott táplálkozás felé, ahol az étrend kialakításánál figyelembe veszik az egyedi bélmikrobiomot.
A metántermelők szerepe
A friss kutatás kiemeli, hogy a főszereplők a metanogén mikrobák, amelyek a táplálék feldolgozásában különösen ügyesek. Elsődleges „feladatuk”, hogy a test által önmagában nem emészthető rostokat rövid szénláncú zsírsavakká (SCFA) bontsák le, ami értékes energiaforrást jelent. A folyamat során hidrogéngáz szabadul fel, amit a metanogének fogyasztanak el – közben pedig metán keletkezik melléktermékként. Ők az egyetlenek az emberi bélben, akik erre képesek.
A vizsgálatok szerint a metán jelenléte a hatékonyabb zsírsavtermelés és energiafelszívódás jele lehet.
Metán, anyagcsere, személyre szabott táplálkozás
A kutatók kétféle étrendet adtak a résztvevőknek: az egyikben feldolgozott, alacsony rosttartalmú, a másikban rostban gazdag ételek szerepeltek, azonos arányú szénhidráttal, zsírral és fehérjével. A pontos mérésekhez mindenki hat napot töltött egy zárt, hotelszerű szobában, ahol minden anyagcsere-terméket (beleértve a leheletet és egyéb gázokat) folyamatosan nyomon követtek.
A kutatók így minden résztvevőről részletes adatokat kaptak: mennyi energiát nyelt le a szervezet, milyen aktívak voltak a bélmikrobák, és mennyi metán termelődött. Szinte mindenkinek kevesebb kalória szívódott fel a rostos étrenden, mint a feldolgozott ételek fogyasztásakor, de akik több metánt termeltek, azok még ebből is többet profitáltak.
Következmények és jövőbeli lehetőségek
Az eredmények – melyek egészséges résztvevőkön születtek – továbbgondolásra sarkallják a kutatókat. Érdemes volna megvizsgálni, miként reagálnak különféle anyagcsere-állapotban lévők (például elhízott emberek vagy cukorbetegek) ezekre az étrendekre.
Összességében egyre világosabb, hogy a bélmikrobiom egyedi, és mindenkinek saját metántermelése befolyásolhatja, mennyi kalóriát „számol” a szervezete ugyanabból az ételből. A jövő táplálkozása így akár teljesen személyre szabott lehet – attól függően, hogy odabent milyen mikrobák dolgoznak helyetted.
