A rezsi-sokk: 11 ezermilliárdos áramdrágulás, tombol a felháborodás

Érdekes fejlemény, hogy az amerikai közműcégek 2025-ben 31 milliárd dollárnyi (11 000 milliárd forintnyi) áramdíj-emelést kértek országszerte – ez több mint kétszerese a tavalyi majdnem rekordösszegnek. Miközben az MI-hez kapcsolódó adatközpontok bővítése újabb áremelkedést indíthat el a következő években, egyre erősebb a fogyasztói és politikai ellenállás is az elszálló számlákkal szemben.

Áram és gáz: áremelkedési hullám

Az elöregedett infrastruktúra, az extrém időjárás és a földgáz árának drágulása nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 2001 óta 40%-kal emelkedtek az áramszámlák. Mindezt most a grandiózus adatközpont-építések is tetézik: csak 2025-ben 7%-kal nőttek a lakossági áramárak, a vezetékes gáz pedig tavaly 11%-kal drágult. Ráadásul a díjemelési kérelmek jelentős részét már jóváhagyták, mégis majdnem a felük vár még jóváhagyásra 2026-ig – amikorra kulcsfontosságú választások is lesznek, tovább élezve a politikai feszültséget. Mindeközben a legtöbb emelés még be sem gyűrűzött az emberek pénztárcájába, így 2026-ban várhatóan újabb hullám jön.

Wall Street ráharapott a rezsi-vitára

A befektetők is észrevették a folyamatot: már nem elég a közműcégeknek a megfizethetőség hangoztatása, konkrét, proaktív lépések bizonyítását várják tőlük. Az áremelések eddig csak részben voltak az adatközpontok miatt, de az elkövetkező öt évben könnyen ezek válhatnak a fő okká. Ha azonban a hiperskálázók maguk fizetnék a saját energiaigényüket és az ahhoz tartozó hálózatokat, a lakosság számlája kisebb mértékben emelkedne. Ha viszont túl sok új erőművet húznak fel, az egyszerű fogyasztók akár évtizedekig fizethetik a feleslegesen megépített kapacitások árát.

Országos szinten terjed a feszültség

A kérdések főleg a déli államokban forrósodtak fel: a régió 14,3 milliárd dollárnyi áremelési igényt nyújtott be, csak Floridában 6,9 milliárd dolláros rekordot engedélyeztek, ami négy év alatt átlagosan havi 2%-os drágulást eredményezne. Az északkeleti és nyugati államok egyaránt 6,5 milliárd dollárt kértek, míg a középnyugati régióban 3,2 milliárdot. Maine állam például már elutasított egy 400 millió dolláros igényt – a tiltakozás hulláma tehát egyre nő.

A tényleges ok: ösztönzők és MI-láz

Bár a nyilvánosság elsősorban az MI-adatközpontokat hibáztatja, a közműcégek profitmodelljében rejlik a fő gond: akkor keresnek többet, ha új hálózatokat és erőműveket építenek, a hatékonyságnövelést viszont nem jutalmazzák. Mivel az energiaigény évekig stagnált, most az MI-láz kínál kényelmes érvet a beruházások igazolásához. Mindeközben az egyes államokban működő, kevesek által ismert közszolgáltatási bizottságok dönthetnek a lakosság sorsáról. Érdekes kérdés, hogy a szabályozók 2026-ban meghajolnak-e a közműcégek kívánságai előtt, vagy ellenállnak: itt dől el, ki fizeti az elszabadult rezsit.

2025, adminboss, fortune.com alapján