Kétlépcsős immunreakció a szív ellen
A kutatók olyan laboratóriumi technikákat ötvöztek, amelyekkel lehetővé vált az immunfolyamatok pontos feltérképezése. Az derült ki, hogy az mRNS-vakcina először az úgynevezett makrofágokat (egy immunsejt-típust) aktiválja, amelyek ezt követően specifikus gyulladásos hírvivő molekulákat, CXCL10-et és IFN-gammát bocsátanak ki. Ezek a citokinek odavonzzák a T-sejteket, amelyek további IFN-gammát termelnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy az immunválasz eredetileg védelmi célt szolgál, ám ennek túlreagálása átmeneti szívkárosodáshoz vezethet.
Ez a ritka mellékhatás: myocarditis
A myocarditis során a szívizom begyullad, jellemző tünetei a mellkasi fájdalom, légszomj, láz és szívritmuszavarok. Láz vagy vírusos fertőzés nélkül, az oltást követő 1–3 napon belül jelentkezhet. Laborértékekben emelkedik a szívizomsérülést jelző troponinszint, ami azt mutatja, hogy valóban szívizomsejt-károsodásról van szó. A mellékhatás előfordulási gyakorisága első adag után kb. 1:140 000, második adag után 1:32 000, ám az érintett korosztályban (30 év alatti férfiaknál) akár 1:16 750-re is nőhet az arány.
Átmeneti probléma – többnyire gyors gyógyulás
A legtöbb myocarditises eset néhány napon, legfeljebb néhány héten belül teljesen, maradandó károsodás nélkül meggyógyul. Az esetek túlnyomó részében nem szívrohamról beszélünk, a szív ereiben nem alakul ki elzáródás. Súlyosabb, kórházi kezelést vagy intenzív osztályos ellátást csak nagyon ritkán igényel. Fontos ugyanakkor: a COVID–19-fertőzés minden oltási mellékhatásnál legalább tízszer nagyobb eséllyel okoz szívizomgyulladást – rengeteg más, akár életveszélyes szövődmény mellett.
Kritikus szerepben a CXCL10 és IFN-gamma
A kutatók vérmintákat elemezve igazolták, hogy azoknál, akiknél kialakult a myocarditis, jelentősen megemelkedtek a CXCL10 és IFN-gamma nevű fehérjék. Kísérleti egérmodellekben az mRNS-oltás után szintén megugrott a szívizom-sérülést mutató troponinszint, valamint immunsejtek (makrofágok, neutrofilek) vándoroltak be a szövetbe. In vitro kísérletekben e fehérjék blokkolása csökkentette a szívizom sérülését – anélkül, hogy az immunválaszt teljesen megszüntette volna.
Emberi szívizom-modelleken is igazolták
A Stanford csapata mesterségesen előállított, dobogó szívizomgömböket (úgynevezett kardiaszferoidokat) alkalmazott, amelyekbe bejuttatták a veszélyes citokineket. A sejtek stresszjelző értékei az egekbe szöktek, de amikor gátló vegyületekkel blokkolták a fehérjéket, a károsodás jóval kisebb lett, a szívizom-összehúzódás és az ütemesség is helyreállt.
Megoldás: szójababból nyert genisztein?
Számításba került az is, hogy a férfiaknál gyakoribb myocarditis az ösztrogén hiányával függ össze, amelyet a szója egyik vegyülete, a genisztein részben ellensúlyozhat. Állatkísérletekben, valamint sejtkultúrákban a geniszteinnel kezelt mintákban drámaian csökkent a vakcina okozta szívizomgyulladás mértéke. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez embereknél is igazolható legyen, további kutatások szükségesek, különösen, mert az élelmiszerként használt szója jóval kevesebb geniszteint tartalmaz, mint a laboratóriumban alkalmazott, tisztított változatok.
Mik lehetnek a hosszabb távú következmények?
Az említett gyulladásos folyamatok nemcsak a szívet, hanem más szerveket – tüdőt, májat, vesét – is érinthetnek, bár jelenleg főleg a szívre koncentráltak a vizsgálatok. A túlzott mennyiségű IFN-gamma a szívizom leépüléséhez hasonló tüneteket válthat ki, sőt, más vakcinák, vírusfertőzések vagy immunológiai eltérések esetén is előfordulhatnak hasonló folyamatok.
A következmények messzire nyúlnak: az mRNS-vakcinák hosszú távú fejlesztésében ezen eredmények birtokában hatásosabb, célzottabb, kevesebb mellékhatással járó oltásokra lehet számítani – és akár hamarosan a mindennapok étrendjében is megjelenhetnek természetes védőfaktorok.
