A nyugati futóáramlás szeszélyei forgatják fel éghajlatunkat

Az utóbbi években egyre szélsőségesebb lett az időjárás világszerte: a közepes szélességi körökön, különösen érzékeny térségekben mind gyakoribb az aszályok és árvizek gyors váltakozása. Régóta vita tárgya, hogy mi áll a csapadék hirtelen változásainak hátterében, de most kínai kutatók rejtett éghajlati hajtóerőre bukkantak.

Egy 5,7 millió éves klímaarchívum titkai

Shanxi tartományban, az észak-kínai Datong-medencében egy 300,8 méter hosszú fúrással a kutatók 5,7 millió év csapadéktörténetét térképezték fel. A kiemelt üledékmag pontos képet ad arról, hogyan változott a csapadékmennyiség a pliocénben (5–3 millió évvel ezelőtt) és a pleisztocénben (a jégkorszak kezdete óta). A kémiai vizsgálatokból egyértelműen látszik, hogy a közepes szélességű területek klímája akkor volt a legszélsőségesebb, amikor a nyugati futóáramlás — a jet stream — hullámossága felerősödött.

A hullámzó jet stream kaotikus időjárást hoz

A meleg pliocén időszakban a jet stream sokkal kanyargósabb volt, mint a hidegebb pleisztocénben. Ez összefüggésben állt azzal, hogy az Északi-sark melegebb volt: ilyenkor a poláris örvény meggyengül, szó szerint meglazulnak az „égövi határok”, a jet stream pedig hullámossá válik, lehetővé téve, hogy a hideg és meleg légtömegek folyamatosan keveredjenek. Ez a kavarodás vezetett a gyakori aszályokhoz és áradásokhoz.

Ezzel szemben amikor az Északi-sark hideg, a poláris örvény erős, a jet stream egyenes marad, és a szélességi körök klímája stabil. A kutatók szerint a légköri szén-dioxid-szint nem játszott döntő szerepet a változásokban: a valódi főszereplő a jet stream hullámzása.

Még több szélsőség jöhet

A jövőben a folytatódó globális felmelegedés miatt várhatóan újra hullámossá válik a jet stream — vagyis a mérsékelt égövben egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási események, például az extrém aszályok és áradások.

2025, adrienne, phys.org alapján