Éjjel-nappali figyelés a volán mögött
A technológia a kormányoszlopba vagy az A-oszlopokra szerelt infravörös kamerákkal működik, amelyek folyamatosan vizsgálják a sofőr szemmozgását, pupillatágulását és fáradtsági jeleit. Ez passzív működésű, vagyis sehová fújni nem kell: az autó értékeli az állapotodat, és eldönti, beindítható-e a motor. Ha például fáradtságot vagy 0,08%-os véralkoholszintet érzékel a rendszer, nem engedi az indulást, vagy korlátozza a sebességet. Az egész olyan, mintha a Különvélemény (Minority Report) jelenete elevenedne meg ingázás közben.
Bevezetés részletei és frissíthetőség
A kötelező bevezetés 2026 vége és 2027 között tart, tehát 2–3 év türelmi idő áll még rendelkezésre a szabályok véglegesítéséig. A jelenlegi autótulajdonosokat mindez nem érinti, de aki 2027-től új autót vásárol, már nem mentesülhet a digitális fedélzeti „rendőr” elől. Továbbá a rendszer szoftveres úton is frissíthető lesz, így a jövőben bővülhet a megfigyelés köre.
Költségek és adatvédelem: ok a pánikra?
A fejlesztés miatt minden autó 36–180 ezer forinttal drágább lesz, és ezt a plusz terhet az autóvásárlókra hárítják át. Az adatvédelmi aggályokat csak fokozza, hogy bár a törvény nem írja elő az adatok megosztását, a gyártók feltölthetik a biometrikus adatokat saját szervereikre, illetve megoszthatják biztosítókkal, amelyek akár a vezetési szokásaid alapján is módosíthatják majd a díjakat.
Autógyártók nem kérnek az új rendeletből
Az iparág szereplői szerint a technológia még közel sem hibamentes, és hamis riasztásokkal akár sofőröket is otthagyhat az út szélén. Sokan tartanak attól is, hogy a szigorú szabályozások miatt visszaeshetnek az új autóeladások, és többen inkább maradnak egy régebbi jármű mellett. Eközben a szabályalkotók évi 9–10 ezer élet megmentésével érvelnek. Hogy mindez megéri-e az állandó figyelmet és a magánszféra feláldozását, arról mindenki maga dönthet – a mostani autóval viszont még nyugodtan lehet egyedül vezetni.
