Szűkül az időkeret
A törvényjavaslat május 14-én átment a Szenátus Pénzügyi Bizottságán, de ennél jóval többre van szükség a hatályba lépéshez: a teljes Szenátusban legalább 60 támogató szavazat, a képviselőházi egyeztetés, és végül elnöki jóváhagyás kell. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a politikai menetrend jelentősen szűkíti a rendelkezésre álló időt, az egyre erősebb banki ellenállás pedig csökkenti az esélyeket arra, hogy még 2024-ben törvény legyen belőle. Ráadásul az is elképzelhető, hogy a választások előtt kötött kompromisszum jelentősen eltér attól, amit a választások után kötnének, amikor a politikai érdekek átrendeződhetnek.
Miért lenne mérföldkő a Clarity Act?
A Clarity Act az első átfogó szövetségi jogi keretet teremtené meg a digitális eszközök számára az USA-ban. Világosan meghatározná, hogy a digitális valuták az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) vagy az Árutőzsdefelügyelet (CFTC) hatáskörébe tartoznak-e, ezzel megszüntetve a több éve tartó jogi bizonytalanságot, és szabályalapú környezetet hozna létre a kibocsátók, tőzsdék és befektetők számára. Az iparági szereplők szerint ez ösztönözné az intézményi befektetéseket, támogatná az innovációt, és segítené az amerikai kriptocégeket és a tőkét bent tartani, nehogy a jobban szabályozott külföldi piacokra áramoljanak el.
A legfőbb vita: stabilcoin-hozamok
Az egyik fő vitapont, hogy tiltaná-e a jogszabály a passzív hozam (azaz a stabilcoin-egyenlegek kamatoztatása) fizetését, miközben ösztönözné az aktivitásalapú (pl. tranzakció, hűségprogram) jutalmakat. A törvényjavaslat szövege kevésbé egyértelmű, mint a törvényalkotók szándéka, így sok a félreérthető rész. Ha valóban tiltaná a passzív kamatot, akkor a stabilcoinok nem válhatnának a normál bankbetétek alternatívájává.
A bankok szigorúbb korlátozásokat szorgalmaznak arra hivatkozva, hogy a stabilcoin-kibocsátókra nem vonatkoznak ugyanazok a felügyeleti és biztosítási előírások, mint a bankokra. A kriptoszektor viszont lazább szabályozást szeretne – emiatt továbbra is nehéz a kompromisszum.
Mi lesz a kriptotőke útja?
Amennyiben végül szigorúan korlátoznák a stabilcoinok passzív hozamát, a kriptopiacon parkoló tőke várhatóan még inkább a tokenizált államkötvényekbe, digitális pénzpiaci alapokba és tokenizált betétekbe vándorol át. Bár sok kriptocég várhatóan csalódott lenne emiatt, hiszen számukra fontosak a hozamot biztosító stabilcoinok, a törvény még így is meghagyná az aktivitásalapú jutalmazás lehetőségét.
A mostani tervezet tehát komoly mozgásteret ad az értelmezésre, és nem tiltja egyértelműen a stabilcoin-egyenleg után járó kamatot – ezzel újabb bizonytalanságot teremt a szektorban.
