A videók kapunyitó szerepe a befektetői és ügyfélszerzésben
San Francisco ifjú MI-cégei valóságos vagyonokat fektetnek professzionális filmstábokba, csúcstechnikájú kamerákba és látványos, tömegeket mozgósítani képes hype-videók készítésébe, amelyek főként a közösségi médiában terjednek. Ebből kifolyólag minden startup célja az, hogy emlékezetes, sokszor vírusvideóként terjedő tartalommal tűnjön ki a tömegből, ami nemcsak a tehetségeket csábítja, de magára vonja az érdeklődők, befektetők figyelmét is. Ráadásul, bár számos MI-eszközzel is lehetne egyszerűsített videókat készíteni, a legtöbben a klasszikus, emberi erőforrásokat használó produkciót választják, hogy elkerüljék a gagyi hatást.
A Daydream vezetője, Thenuka Karunaratne szerint annyira felgyorsult a startup-alapítás, hogy a verseny minden korábbinál kegyetlenebb. Ma már egy jó marketing-sztori minimum ugyanannyira számít, mint a technológiai háttér. Innen nézve a Daydream Alice Csodaországban-tematikájú videója egyszerre játékos geg és komoly befektetés: csupán két napig tartott a forgatás, élő fehér nyúl, színészek és egy 700 000 forintos fejdísz is belefért a költségvetésbe. Karunaratne szerint már egyetlen új ügyfél is visszahozza a befektetést.
Egyre drágább és extrémebb showműsorok
Nem a Daydream az egyetlen MI-startup, amely nagy összegeket fordít saját imázsára. A Cluely nevű MI-szoftvercég hasonlóan meghökkentő, kétszázmilliós költségvetésű videóval jelentkezett tavaly, amelyen a cég vezetője egy randin a korát és tapasztalatait hazudja el MI segítségével – végül persze lebukik. Ebből a poénból, valamint a vállalat laza, botrányos kommunikációjából komoly üzlet is született; pár hónap alatt a Cluely 15 millió dolláros befektetést kapott a neves Andreessen Horowitz alaptól.
Az ilyen videóknál gyakran maguk az alapítók a főszereplők, vagy legalább egy cameo erejéig feltűnnek. Az MI-vel instruált, tökéletesen koreografált, mégis humoros jelenetek abban segítenek, hogy a fiatal cégek kiemelkedjenek abból a sokezres tömegből, amely ugyanarra az MI-problémára próbál választ adni.
A valódi történetek a legértékesebbek
Az MI-korszakban szinte mindenki azonnali visszajelzést szeretne, de a szakértők szerint a klasszikus, emberi alapú videózásnak még mindig varázsa van. Arlan Rakhmetzhanov (a Nozomio alapítója) például A közösségi háló (The Social Network) egyik ikonikus jelenetét dolgozta fel, hogy bemutassa saját cégének tőkebevonását – káromkodásokkal és kirohanásokkal tarkítva.
Az ügynökségek, mint amilyen a Nen Creative, naponta szállítanak egy-két videót, és kifejezetten fontos, hogy ezek mögött emberi történetek legyenek. A cég vezetője, Jason Zhu szerint az ügyfelek többsége valódi ügyfelekről akar valódi történeteket mutatni, az MI-pilótaprojektek olcsó videóitól tartózkodnak. Akiknek túl drága az emberi forgatás, néha próbálnak MI-eszközökkel spórolni, de ez sokszor a minőség rovására megy. Érdekes módon a cégek egyre gyakrabban kérnek dokumentumjellegű, valóságos, sorsokat bemutató kisfilmeket.
Az MI nem helyettesíti a hitelességet
Hiába olcsóbb az MI által generált videó, a Daydream marketingfőnöke szerint éppen a valódi arcokra, történetekre van igény. Egy MI-vel készült videó túlságosan olcsónak, hiteltelennek tűnne – emiatt továbbra is a hagyományos forgatásokat választják.
Összefoglalásként megjegyezhető, hogy a fiatal MI-cégek számára a nagy költségvetésű, profi hype-videók ma már nem pusztán marketingfogások, hanem a túlélés és kiemelkedés nélkülözhetetlen eszközei – és ebben a tételben a valódi történetek és arcok minden automatizmusnál többet érnek.
