
Forróság és forrófejűség
Számos bizonyíték utal rá, hogy az állatokat nagyon is megviseli a hőség. A madarak sokszor inkább elkerülik a mozgást, széttárt szárnnyal üldögélnek órákig, hogy hőt adjanak le, tátogva lihegnek, mint a kutyák. Vannak, amelyek hűvös odúba húzódnak, akár étkezéseket is kihagynak, hogy elkerüljék a hősokkot. A méhek repülés közben apró vízcseppekkel fröcskölik a fejüket, így hűtik az agyukat.
Az első jelek arra, hogy a hő hat az idegrendszerre, embereknél mutatkoztak meg: már a 19. században egy belga tudós tapasztalta, hogy Franciaországban a bűncselekmények száma nőtt a melegben. Ma is összefüggést találtak a forróság és az erőszakos vétségek, mentális problémák, gyakoribb agresszió között. Egy tanulmány szerint például az iskolások eredménye már 0,5 °C-os melegedéssel 1%-kal romlik, ha nincs légkondicionáló.
Nemcsak az emberekre jellemző az agresszió: egy friss kutatásban közel 70 ezer kutyatámadást vizsgáltak több amerikai városban, és kiderült, hogy 32 °C-os napokon 10%-kal több harapás történt, mint 16 °C-os napokon, akkor is, ha figyelembe vették a szezonalitást. Mind a kutyák, mind a gazdik idegesebbek és feszültebbek lesznek a kánikulában, ami könnyen balesethez vezethet.
Más fajoknál is megerősítették a viselkedésbeli változásokat: kígyók, macskák és más állatok is nagyobb valószínűséggel harapnak vagy támadnak forró napokon. Az olasz Appenninekben a vad zergék nyáron, több mint 1600 órás megfigyelés során, egymást hajkurászták, fenyegették, harci pózokat vettek fel, amikor a hőmérséklet 12–18 °C közé emelkedett, és a növényzet megritkult. A kutatók szerint az éghajlatváltozás miatt 2080-ra az ilyen agresszió 50%-kal nőhet.
Hasonlóan viselkedtek a trópusi aranyhalak (golden julie) is: amikor a víz hőmérsékletét 26 °C-ról 29 °C-ra emelték, a halak nemcsak feszültebben, de gyakran támadólag is viszonyultak a tükörképükhöz, mintha idegen fajtárssal találkoztak volna.
Gondolkodási zavarok és túlélési kockázatok
A kánikulák azonban nemcsak az agressziót fokozzák, hanem a tanulás, a figyelem és az emlékezet is látványosan romlik. A déli bütykös varangygerlék például kétszer annyi próbálkozásból tudták megtanulni, melyik színű fedél alatt van a jutalomfalat, ha meleg volt, mint hűvösebb időben.
Ausztrál énekesmadaraknál kimutatták, hogy melegben az átlátszó műanyagcsőből nem tudták kiszabadítani a kukacot, csak újra és újra hiába próbálkoztak, mintha képtelenek lettek volna alkalmazkodni. Halaknál szintén igazolták, hogy forró vízben egy egyszerű labirintuson is elbuknak, még akkor is, ha a siker jutalma párzásra kész nőstény volt.
Rovarok, madarak, halak – amelyek nem tudják szabályozni testhőmérsékletüket – különösen sérülékenyek. Egy kísérletben a poszméhek 25 °C-on gyorsan megtanulták, hogy mely színű művirág alatt találják a nektárt, de 32 °C fölött már alig néhány példánynak sikerült a trükk. Ha a méh elfelejti, melyik virágot kell beporoznia, az súlyos következménnyel járhat mind a természet, mind az élelmiszer-termelés számára.
Éberség helyett végzetes tévedések
A tapasztalatok azt mutatják, hogy tombol a feledékenység, és csökken az éberség is. Amikor 36 °C fölé emelkedett a hőmérséklet a Kalaháriban, a madarak nem tudták megkülönböztetni a ragadozót az ártalmatlan tárgytól, pedig korábban óvatosak voltak. Ez a ragadozók malmára hajthatja a vizet, kipusztulással fenyegetve a zsákmányállományt.
Mindeközben ahogy a Föld legtöbb régiójában fokozódik a meleg, és főleg a városi hőszigetek tovább erősítik a forróságot, a fajok gondolkodási és túlélési esélyei is szűkülnek. Riasztó előrejelzés: szakértők szerint valószínűleg még mindig alábecsüljük, mennyire veszélyes a túlmelegedés az állatok – és végső soron az emberek – jövőjére.
