Lenyűgöző tudományos áttörések
2025 mérföldkőnek bizonyult a génterápia területén, és 2026-ra további jelentős előrelépések várhatók. Egy ritka genetikai betegséggel született csecsemő, KJ Muldoon kapta meg elsőként a CRISPR-alapú génterápiát közvetlenül a saját testében. Míg a jelenleg engedélyezett CRISPR-terápiáknál a sejteket kívülről módosítják, majd visszajuttatják a páciensbe, KJ esetében a genetikai módosítás már a szervezetén belül történt meg. A módszer egyik alapköve az mRNS volt, amit többek között a COVID–19 elleni első oltásoknál is használtak. Bár az amerikai kormány visszavonulót fújt az mRNS-alapú oltások terén, más terápiás felhasználásaik sorsa még biztosított lehet.
Közben génterápiával próbálkoznak Alzheimer-kóros pácienseknél – ilyenre korábban nem volt példa –, valamint kísérleti fázisban tartanak Alzheimer-, Huntington- és Parkinson-kór, illetve ALS elleni kezelések is. Sőt, preklinikai kutatásokban olyan új CRISPR-eszközök is születnek, amelyek a jövőben általános, mutációtól független kezeléseket tehetnek lehetővé, túlmutatva a jelenlegi, kifejezetten egy-egy mutációra szabott megközelítéseken.
A háromszülős lombikprogramban idén megszülettek az első babák, amelynek célja, hogy az anyák káros mitokondriális mutációját ne örökítsék tovább. Az első eredmények ígéretesek. Eközben tovább terjednek a GLP-1 osztályú gyógyszerek – köztük az Ozempic –, amelyek súlycsökkentő hatásukon túl lehetséges, hogy a függőség, a Parkinson- vagy a vesebetegség kezelésében is szerepet játszhatnak. Ilyen eset például, amikor korai jelek utalnak arra, hogy ezek a szerek segíthetnek a szervezet anyagcseréjével összefüggő betegségekben is.
A GLP-1-ek azonban nem mindenkire hatnak, így egyelőre nem számíthatunk csodafegyverre, de a kutatások rámutathatnak olyan, betegségekre hajlamosító tényezőkre, amelyek később más, célzottabb kezelési lehetőségeket hozhatnak.
Jelentős figyelem övezi a szenolitikumok fejlesztését is – ezek képesek eltávolítani a biológiailag elöregedett sejteket a szervezetből, így megelőzhetővé válhat az öregedéssel járó betegségek kialakulása.
A xenotranszplantáció – az állati szervek beültetése emberbe – szintén egyre közelebb kerül a rutinszerű alkalmazáshoz, ahogy világszerte zajlanak a klinikai vizsgálatok. Az emésztőrendszeri mikrobiom és az agy egészsége közötti kapcsolat kutatása pedig akár alapvetően is átrajzolhatja a neurodegeneratív betegségek kezelésének módszereit.
Veszélyben a közegészségügy
Bár a technológiai fejlődés elképesztő, az Egyesült Államok közegészségügyi rendszerének jövője vészterhesebb képet fest. A Trump-adminisztráció második ciklusában radikális személycserék és jelentős költségvetési megszorítások sújtják az egészségügyi intézményeket. Az ismert vakcinaellenes Robert F. Kennedy Jr. vezeti már az Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériumot, ami drámai változásokat hozott a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) és a Betegségellenőrzési Központ (CDC) életében is.
Az NIH háttérbe szorítja a mindkét nemen végzett kutatásokat, ami aggasztja a szakértőket, hiszen a betegségek gyakran máshogy érintik a nőket és a férfiakat. Ráadásul visszavontak több, kisebbségi csoportok egészségén javítani szándékozó vizsgálatot, ezt a „tudományosan indokolt” kategóriába sorolták – ennek pontos meghatározása nélkül. A kutatásokat érő támadások a jövőben is fennmaradó egészségügyi egyenlőtlenségeket jelenthetnek.
A CDC belső jelentései súlyos szakmai ellentéteket, stratégiai hiányosságokat, a tudományos eredmények figyelmen kívül hagyását írták le. A tanácsadó testület több alkalommal is – például az influenza- és HPV-oltások kapcsán – zavart keltő döntéseket hozott. Ezzel együtt a jelenlegi vakcinaellenes közhangulatban csökkenhet az átoltottság, mindezt egy olyan országban, amelyben már érezhetően emelkedik a kanyaró újra megjelenésének esélye. A PrEP-re, vagyis a HIV-megelőző gyógyszerre vonatkozó ajánlás visszavonása azonnali, súlyos következményekkel járhat.
A CDC leépítése, a tapasztalt szakemberek elbocsátása, a kockázatkezelő háló szétszakadása 2026-ban tovább gyorsulhat. Helyenként megszűnhet a szövetségi támogatás, illetve a biztosítási juttatás, hasonlóan ahhoz, ahogy az abortuszszabályozás is szétvált szövetségi és állami szinten. Egy biztos: országos szinten várhatók a védőoltással elkerülhető betegségek újabb hullámai.
A megbízható tájékoztatás egyre nehezebben elérhető. A WHO, az Amerikai Orvosi Kamara, szakmai szervezetek, illetve független források – ilyen például a KFF vagy a Minnesotai Egyetem Fertőző Betegségek Központja – még mindig a leghitelesebb források maradtak, de ezek hatása egyre csekélyebb, ahogy a szövetségi szervek elveszítik az irányítást.
Ebből adódóan ha az emberek nem férhetnek hozzá gyors, hiteles, központilag koordinált egészségügyi információkhoz, akkor egyre többen válnak elkerülhető betegségek áldozatává.
Globális következmények: A járványok kora visszatérhet
A Trump-adminisztráció idén bezárta az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét (USAID), amelyet részben a külügyminisztérium alá vontak. Az USAID korábban a világ legnagyobb segélyügynöksége volt, amely a fertőző betegségek – például HIV, tuberkulózis –, a rossz tápláltság, a szennyvízkezelés és az anyai egészség javítását célozta világszerte. A szervezet felszámolásából adódó finanszírozási hiányt a kormányok és civil szervezetek próbálják pótolni, de valószínűleg csak részben tudják megtenni. A késedelmes támogatások is halálos következményekkel járhatnak.
Már az ügynökség bezárása előtt is tartottak a HIV-járvány felerősödésétől, most azonban a modellezések szerint a fejlesztési programok megszüntetése az elkövetkező öt évben az előző várakozásoknál jóval több, HIV-hez köthető halálesetet okozhat a szegényebb országokban. Az USAID minden programjával együtt nézve a becslések szerint az intézkedések máris több százezer halálesetért felelősek.
Az Egyesült Államok sem immunis az USAID megszűnésének következményeire. Az ügynökség egyik legfontosabb funkciója a világjárványokra képes fertőző betegségek elleni harc volt. Dr. Christopher Woods epidemiológus szerint a vírusok nem ismernek határokat, és gyakran egy kontinensről pillanatok alatt eljutnak máshova is.
Mindez éles figyelmeztetés: most még nagyobb súllyal érzékeljük, hogy a közegészségügy közös érdek. Az elesettek segítése végül mindenki javát szolgálja, csökkenti a szenvedést, az egészségügyi költségeket és erősíti a gazdaságokat – ugyanúgy, mint a klímaváltozás elleni harc, amely szintén háttérbe szorult az új kormány alatt.
Jövőképek, veszélyek, lehetséges kiutak
2026-ban úttörő terápiák remélhetők, de ezek előnyeit valószínűleg csak kevesen fogják élvezni. Az orvoslás történetének legnagyobb felfedezései épp akkor érkeznek el hozzánk, amikor a járványok és a klímaváltozás okozta halálos vészhelyzetek is fokozódnak. Miközben például a szenolitikumok révén elkerülhetünk időskori betegségeket, gyorsan csökkenő oltási hajlandóság mellett az is előfordulhat, hogy visszatérnek azok az idők, amikor a gyerekhalandóság drámai arányokat öltött.
Ebből adódóan csak úgy érhetünk el igazi előrelépést, ha lesznek még tudósok és döntéshozók, akik a közegészségügyi értékekért és a tudományos eredmények érvényesüléséért dolgoznak – és ehhez új, széles társadalmi támogatás csatlakozik, hogy mindenki részesülhessen a modern orvoslás vívmányaiból.
