A Google 64 millió baktériumos szúnyogot engedne szabadon – a tudósok lelkesek

Hogyan állítja meg a Wolbachia a szúnyogokat?

A Wolbachia különleges képessége, hogy akadályozza azokat a szúnyogpopulációkat, amelyeknek tagjai nem hordozzák a baktériumot, abban, hogy életképes utódokat hozzanak világra. Ha egy baktériummal fertőzött hím párosodik egy nem fertőzött nősténnyel, a nősténynek nem lesznek életképes utódai. Ha azonban a nőstény is fertőzött, minden utód örökölni fogja a Wolbachiát. A szabadon engedett szúnyogok kizárólag hímek, amelyek nem csípnek, így az emberre veszélyt nem jelentenek. Következésképpen a beavatkozás hosszabb távon jelentősen lecsökkentheti a ragályos betegségeket terjesztő szúnyogállományt.

Miért támogatják a kutatók a kísérletet?

A baktériumos módszer sokkal célzottabb, mint a rovarirtók alkalmazása: semmilyen új vegyi anyag nem kerül az élővilágba, a Wolbachia pedig amúgy is természetes résztvevője számos rovarfajnak. Ezáltal a szakértők úgy vélik, hogy a környezeti kockázat csekély, ráadásul a baktérium más állatokat – embert is beleértve – egyáltalán nem fertőz meg. A Google kísérletét az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége jelenleg országos jelentőségűnek minősíti, és várhatóan hamarosan dönt a szükséges engedélyek kiadásáról. Amennyiben zöld utat kap, két év alatt 32 millió szúnyog kerülhet Kaliforniába, és ugyanennyi Floridába.

Nem teljesen új ötlet

A módszert már 2011 óta használják a világ számos pontján – jellemzően a zikát és a dengue-lázat terjesztő Aedes aegypti faj ellen. Szingapúr lakossága például már tapasztalhatta az eredményeket, ott a dengue-fertőzés kockázata 70 százalékkal esett vissza ilyen kísérletek nyomán. Az Egyesült Államokban azonban most először alkalmazzák ezt az eljárást a Culex quinquefasciatus fajjal, amely a Nyugat-nílusi vírus elsődleges terjesztője. Ez a vírus az USA területén évente körülbelül 2000 embert fertőz meg, bár valószínűleg a tényleges esetek száma ennél jóval magasabb.

Ökológiai aggályok és lehetséges következmények

Bár egyesek tartanak attól, hogy a táplálékláncban fennakadást okozhat egy ilyen hatalmas szúnyogpopuláció-csökkenés, a kutatók nem tartanak drámai következményektől. A legtöbb szúnyogfogyasztó állat általános ragadozó, így más apró rovarokkal is beéri. Ugyanakkor felmerül, hogy ha egy faj visszaszorul, helyére egy másik szúnyogfaj terjeszkedhet. Ezért is szükséges folyamatosan ellenőrizni a természetvédelmi hatásokat. Mindezek ellenére a tudomány mai állása szerint a közegészségügyi előnyök jelentősen meghaladják az ökológiai kockázatokat.

Életmentő perspektívák világszerte

A szúnyogok a világon évente 500 000–1 000 000 ember halálát okozzák különböző betegségek révén, Japánban például évente 100 000 japán encephalitiszes esetet regisztrálnak, akár 30 százalékos halálozási aránnyal. Mindez arra utal, hogy minden, a fertőzések számát csökkentő stratégia kiemelkedő jelentőségű – és a baktériumalapú szúnyogirtási módszer most minden eddiginél nagyobb méretben kerül bevetésre.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján