Miért ilyen magas az arány?
A számok mögött az Egyesült Államok széttöredezett egészségügyi rendszere áll. A családok rendszeresen kerülhetnek ki a biztosítási rendszerből, ha változik a munkahelyük vagy a jövedelmük, és az újra és újra elindított felülvizsgálatok miatt könnyen elveszíthetik a biztosítást. Érdemes kiemelni, hogy sok gyermek jogosult az állami Medicaidre vagy a Gyermek-egészségbiztosítási Programra (CHIP), de sokszor nem tudnak róla, vagy az idegenrendészeti félelmek (például a deportálás veszélye) miatt nem jelentkeznek. Sok esetben a gyermek amerikai állampolgár, de a szülő nem, ami visszatartja a családokat a hivatalos ügyintézéstől.
A biztosítás hiányának súlyos következményei
Nemcsak a mindennapi orvosi ellátás szenved csorbát, hanem a komolyabb betegségek, köztük a gyermekkori rák is nehezebben kezelhetők biztosítás nélkül. Késhet a diagnózis, és mire felfedezik a betegséget, sok esetben előrehaladottabb, így rosszabbak a kilátások. Egy országos kutatásban több mint 58 000 érintett fiatal adatait vizsgálták: az egészségbiztosítás nélkül élő gyermekek körében 32 százalékkal nagyobb volt annak kockázata, hogy öt éven belül rákban meghalnak, mint a magánbiztosítással rendelkezők körében. Nemcsak többen haltak meg, hanem jelentősen később diagnosztizálták náluk a betegséget.
Bürokratikus hibák és elveszett életek
2024-től újból minden államban kötelező a Medicaid-jogosultság rendszeres felülvizsgálata, amit a COVID-járvány alatt felfüggesztettek. Emiatt több ezer gyermeket törölnek adminisztratív hibák miatt a biztosítottak közül – olykor úgy, hogy valójában jogosultak lennének. Ez egyenes út ahhoz, hogy a kihagyott orvosi ellátás súlyos vagy végzetes következményekkel járjon.
Mely rákfajtáknál számít igazán a biztosítás?
Nem minden gyermekkori daganatos betegség esetében ugyanolyan végzetes a biztosítás hiánya. Olyan tumoroknál, ahol a túlélési esély jelentősen növekszik, ha korán felfedezik (például a nemi szervek daganatai), a biztosítás nélküliség különösen súlyos következményekkel jár. Az agy- és gerinctumoroknál viszont a diagnózis időpontja kevésbé számít, mert ezek általában kevésbé kezelhetők.
Létezik megoldás?
A helyzet egyelőre nem reménytelen. Érdemes kiemelni, hogy az adminisztratív hibákat javítani lehet, a törvényhozók pedig tehetnek azért, hogy a gyermekek ne veszítsék el biztosításukat. A kórházak szociális munkásai segíthetik a családokat abban, hogy sikeresen újra bejelentkezzenek a Medicaidbe, és eligazodjanak a rendszer buktatóin. Lényeges, hogy az egyes államokban a biztosítási folyamat átlátható legyen, és legyen elég dolgozó a családok támogatásához.
Ahogyan hazavihető autósülés nélkül egyetlen újszülött sem hagyhatja el a kórházat, úgy biztosítás nélkül sem lenne szabad.
