
A Naprendszer születésének nyomai
A kutatók korábban meteoritokon keresztül pillanthattak be a Naprendszer hajnalába: ezekben találhatók a kalcium-alumínium-gazdag zárványok (CAI-k), amelyek az első szilárd testek voltak a Naprendszerben. Ha valaki más csillagrendszerek születését kutatja, ezeket a CAI-kat keresi a bolygóképződés jeleként. Felfedezésüket két nehézség is akadályozza: egyrészt a csillagkeletkezés korai szakaszát por és gáz rejti el, másrészt a CAI-k csak az első 100 ezer évben alakulnak ki, miközben ennyire fiatal csillagokat találni szinte lehetetlen.
Áttörés a HOPS-315 megfigyelésében
Megan McClure és csapata most mégis sikerrel járt: a HOPS-315 elhelyezkedése lehetővé tette, hogy a JWST és az ALMA átlásson a porburkon. Ekkor a protocsillagtól 2,2 csillagászati egységnél is közelebb szilícium-oxidot és kristályos szilikátokat találtak, ami a CAI-k kialakulásához szükséges magas hőmérsékletre utal. A modellek ezt a forró zónát körülbelül 150 millió kilométeres (1 CsE) távolságban jelzik a csillagtól.
Új kérdések, új lehetőségek
A tudósok ma sem értik pontosan, hogyan jönnek létre a CAI-k, ahogyan azt sem, miként kerülhettek ezek akár üstökösökbe is, amelyek a Naprendszer legtávolabbi, leghidegebb részein alakultak ki. A mostani eredmények felvetik a kérdést: vajon más csillagkörüli korongok is ugyanezt a fejlődési utat járják be? Annyi biztos: immár adottak a műszereink, hogy további ilyen fiatal rendszereket is felkutassunk.