Botok háborúja: Jelentkezők és munkaadók egyaránt MI-t használnak
A HR-esek egy része már képtelen megbirkózni a jelentkezők rohamával. Egy tanácsadó például több mint 1200 pályázatot kapott egyetlen távmunkára, ezért inkább törölte az egész hirdetést, és még három hónappal később is jelentkezéseket válogatott. Eleinte az MI-rendszerek azt a célt szolgálták, hogy megkönnyítsék a keresést és a pályázatok beadását, mostanra azonban az időspórolás rendszerszintű káoszhoz vezetett. Sokan már külön fizetnek MI-ügynököknek, akik helyettük automatikusan keresnek állást és küldik be a pályázatokat. Egyre több az egymásra megszólalásig hasonlító önéletrajz, ami komolyan megnehezíti, hogy ki lehessen szűrni a valóban rátermett vagy érdeklődő jelentkezőket.
A motivált jelentkező vége?
Az MI mindent felgyorsított: régen napokat szántak a jelentkezők egy-egy jól megfogalmazott önéletrajzra, most percek alatt legyártatható akár száz személyre szabott pályázat is. Míg korábban minden technológiai újítás (írógép, szövegszerkesztő, ellenőrző programok) csak támogatta az álláskeresőket, az MI lehetővé teszi, hogy a jelentkezés mennyiségi versennyé silányuljon. Ez nemcsak a munkáltatókat, hanem az MI-t fejlesztő cégeket is zavarja: például az Anthropic már maga is lebeszéli a pályázókat arról, hogy MI-t használjanak jelentkezéskor.
Automata cég, automata pályázó
A cégek részben saját MI-megoldásokkal próbálnak védekezni: a Chipotle chatbotja például 75 százalékkal gyorsította fel a kiválasztási folyamatot. Mindenki egyre fejlettebb MI-ket vet be: míg a jelentkezők MI-t használnak interjúkérdésekhez is, a vállalatok MI-vel próbálják kiszűrni a kamu válaszokat – így most már többnyire botok beszélgetnek egymással, miközben minden emberi kapcsolat elveszni látszik.
A LinkedIn további MI-eszközöket kínál: a platform akár automatikusan ír követőüzeneteket, szűri a jelentkezőket, javasol interjúalanyokat, vagy természetes nyelven keres a pályázatokban.
Csalás, diszkrimináció, összeomlás
Nemcsak az óriási mennyiségű jelentkezés jelent gondot, hanem a szándékos csalás is. Januárban például lebuktattak egy észak-koreai hálózatot, amely távmunkára szerzett amerikai informatikai állásokat hamis adatokkal. A Gartner kutatása szerint 2028-ra minden negyedik jelentkezés álidentitással érkezhet. Ráadásul az MI már olyan trükköket is képes bevetni, amelyeket emberi szem nem vesz észre: például rejtett szövegek a pályázatokban, amelyek kijátsszák az automata szűrőket.
Az MI ráadásul emberi torzításokat is leképez – például a fehér, férfi nevek előnyben részesítésével. Az EU MI-szabályozása már szigorúan ellenőrzi a toborzási MI-ket; az Egyesült Államokban nincs speciális törvény, de a diszkriminációellenes jogszabályok alkalmazhatók.
Mi jön az önéletrajz után?
Az önéletrajz, mint a valós motiváltság és alkalmasság jele, végképp elértéktelenedik. Lehet, hogy a jövőben inkább élő problémamegoldó feladat, portfólió vagy próbamunka dönt majd a kiválasztásról – akárhogy is, a mostani MI-háborúban már tényleg nehéz megtalálni az emberi hangot.
Talán eljön a nap, amikor már csak robotok interjúztatják a munkára jelentkező robotokat, az emberek pedig a parton koktélt szürcsölve játszanak a Baldur kapujával (Baldur’s Gate). Inkább maradjon ez csak álom.
