
Mik azok a mikroműanyagok és nanoműanyagok?
A mikroműanyagok apró polimerrészecskék, amelyek mérete 0,005 cm (azaz 0,05 mm) és 0,5 cm között van. A nanoműanyagok ennél is kisebbek – milliomod milliméteres nagyságrendűek –, vagyis a méretük csak milliomodokban mérhető. Ezek olyan parányiak, hogy egy emberi hajszál átlagos szélességének mindössze ezredét teszik ki, és könnyedén áthatolnak az emésztőrendszer vagy a tüdő szövetein, bejuthatnak a véráramba, majd továbbhaladhatnak a test különböző sejtjeibe.
Az utóbbi időszak kutatásai kimutatták: mikroműanyag található az emberi vérben, tüdő- és májszövetben, vizeletben, székletben, anyatejben és a placentában is. Egy tanulmány – amely először igazolta az egészségkárosító hatást – ráadásul azt találta, hogy akiknek a nyaki verőereiben mikroműanyagokat vagy nanoműanyagokat találtak, kétszer nagyobb eséllyel kaptak szívinfarktust, stroke-ot vagy haltak meg bármilyen okból három éven belül, mint azok, akiknél nem volt ilyen szennyeződés.
A csomagolás a legnagyobb műanyagforrás
A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a műanyag élelmiszercsomagolások akár közvetlen forrásai is lehetnek a mikroműanyagoknak, amelyek így az ételekbe kerülnek. Ez igaz a műanyag palackokra és üvegekre, valamint azokra az üveg vagy fém edényekre is, amelyek fedele műanyag bevonatot kapott: minden egyes kupaknyitáskor, csavaráskor nő a műanyagdarabok leválásának mértéke. Ugyanez történik a felvágottak, sajtok, előrecsomagolt húsok vagy zöldségek kibontásakor, sőt még a teafilterek áztatásakor is.
Egy, 2024 szeptemberében publikált kutatás szerint az élelmiszergyártás, csomagolás és feldolgozás során több mint 3600 különböző vegyi anyag oldódhat ki a műanyagból az ételedbe. Ezek közül legalább 79 ismerten rákkeltő, mutagén, hormonkárosító vagy szaporodási zavarokat okoz. Bár régóta tudni lehet, hogy a műanyagból vegyületek oldódnak ki, egyre nyilvánvalóbbá válik, valójában mekkora kockázatot jelenthetnek a csomagolásból származó műanyagdarabkák.
Több műanyag az ultrafeldolgozott ételekben
Egy, a mikroműanyagok mennyiségét vizsgáló elemzés szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek (készételek, nassolnivalók, gyorsételek stb.) jelentősen több mikroműanyagot tartalmaznak, mint a minimálisan feldolgozottak. Ennek fő oka, hogy ezeknél az ételeknél sokkal több folyamaton keresztül halad az alapanyag különböző műanyag berendezéseken – például tölcséreken vagy csomagológépeken –, illetve hosszabb ideig érintkeznek műanyag csomagolással.
További tényezők is növelik a műanyag kioldódását (migrációt): ilyen például a csomagolás melegítése (mikrózásban), a napfénynek való kitétel, a többszöri mosás vagy mechanikai igénybevétel. Már a palack kupakjának csavarása, a műanyag doboz rendszeres nyitása-zárása vagy egy készétel fedelének leemelése is jelentősen növeli a kioldódó mikroműanyag mennyiségét. Egy tanulmány kimutatta, hogy egy literes vízpalack – két tipikus bolti palack összesítve – akár 240 ezer műanyag részecskét is tartalmazhat, melyek 90 százaléka nanoműanyag.
Kísérletek során például melamin tálakat (gyakori műanyag tálakat) akár 100-szor mostak el, majd tesztelték bennük a mikroplasztik mennyiségét: minden egyes mosással emelkedett az ételekbe jutó műanyagdarabok száma.
Hogyan csökkenthető a műanyag-kitettség?
Bár jelenleg lehetetlen teljesen megszabadulni a mikroműanyagoktól az élelmiszerláncban, több lépéssel is csökkenteni lehet a kitettséget:
– Használj üveg, kerámia vagy rozsdamentes acél tárolóedényeket műanyag helyett, amikor csak lehet.
– Ne mikrózd az ételedet műanyag dobozban, ne tedd a műanyagot a mosogatógépbe, mert a hő hatására több káros anyag szabadul fel.
– Ellenőrizd a csomagoláson lévő újrahasznosítási kódot: válaszd az 1-es, 2-es, 4-es vagy 5-ös kódúakat, de kerüld a 3-ast (vinil-klorid), amely különösen veszélyes.
– Vásárolj saját, többször használatos táskával vagy vászonzsákkal, kerüld az egyszer használatos, vékony zacskókat – még a ruhatisztításnál is.
– Vigyél magaddal saját bögrét a kávézóba, és hagyd ott a műanyag poharat, evőeszközt.
Fontos látni, hogy a mikroműanyagok már mindenütt jelen vannak: egyéni szinten ugyan csökkenthető a kitettség, de valódi megoldást csak rendszerszintű változtatások hozhatnak. Szakértők szerint a globális szabályozás is fejlődik: több mint 175 ország vesz részt abban, hogy idén Genfben egy kötelező erejű egyezményt fogadjanak el a műanyag szennyezés visszaszorítására. Ideje, hogy az aggódó állampolgárok is hallassák a hangjukat döntéshozóik felé – addig is, egy csavarás a kupakon: egészségedre!