Az űr most kezd igazán izgalmassá válni: Rubin Obszervatórium első képei

Az űr most kezd igazán izgalmassá válni: Rubin Obszervatórium első képei
Június 23-án a tudományos világ lélegzetvisszafojtva várta a Vera C. Rubin Obszervatórium első képeinek bemutatását, és az eredmény minden várakozást felülmúlt. Ez a csúcstechnológiás teleszkóp Chile egyik hegycsúcsán található, és a mindössze tíz órányi megfigyelésből született képek egy rendkívül részletgazdag univerzumot tárnak elénk. Az asztrofotók nemcsak látványosak, hanem a tudományos kutatás új korszakát is elhozhatják.

Láthatatlanból látványosság

A Rubin Obszervatórium első mozaikfotója a Virgo-halmaz egy részletét mutatja, ahol két hatalmas spirálgalaxis, három összeolvadó galaxis, több távoli galaxiscsoport, saját Tejútrendszerünk csillagai és még sok más részlet fedezhető fel. A macskakövesen feketének tűnő, üres űrterület valójában szikrázó galaxisok és csillagok végtelen szövedéke, amit ezek az új képek feltárnak előttünk.

Željko Ivezić, az obszervatórium igazgatója szerint egy-egy Rubin-fotó teljes felbontásához 400 HD tévékészüléket kellene egy kosárlabdapályán egymás mellé helyezni – csak így láthatnánk a részleteket teljes egészében.

Kozmikus kincsek és tudományos áttörés

A Rubin által rögzített képek között feltűnik a Virgo-halmaz számos rejtett galaxisának homályos, sejtelmes foltja. Aaron Roodman, a Rubin LSST Kamera vezetője elmondta, hogy ezek a több milliárd fényévre lévő galaxisok akár 100 milliárd csillagot is tartalmazhatnak. Ilyen galaxisokat vizsgálnak, amikor az univerzum tágulásának és a titokzatos sötét energia működésének megfejtésén dolgoznak.

A Rubin Obszervatórium négy fő célja: a sötét anyag és sötét energia kutatása, a Naprendszer objektumainak feltérképezése, a Tejútrendszer szerkezetének vizsgálata, valamint az időben gyorsan változó jelenségek (“tranziensek”) kutatása.

Lenyűgöző részletek – Soha nem látott felbontásban

A Trifid-köd (M20) és a Lagúna-köd (M8) képei például 678 külön fotóból álltak össze, mintegy hét óra alatt. Az ilyen mozaikképek feltárják az egyébként láthatatlan por- és gázfelhőket, melyek több ezer fényévre találhatók tőlünk, a Nyilas (Sagittarius) csillagkép irányában. Ezek a területek csillagszületési régiók, színes kavalkádjuk bámulatos részletességgel látható.


Megdöbbentő mennyiségű felfedezés

A teleszkóp elképesztő teljesítményét az is mutatja, hogy már a tíz órás első észlelés során 2104 új aszteroidát fedezett fel – közülük hét úgynevezett földközeli objektumot, de egyik sem veszélyezteti a bolygót. Az obszervatórium kutatói akár ötmillió eddig ismeretlen aszteroidát is regisztrálhatnak a jövőben, miközben jelenleg mindössze egymilliót ismerünk.

A Rubin Obszervatórium tervei szerint háromnaponta feltérképezi az egész déli égboltot, és lenyűgöző minőségű, színes űr-“mozifilmet” készít az univerzum életéről.

Új korszak kezdete

A Messier 49 galaxis környékéről készült képen a fényesen ragyogó Tejútrendszer-csillagok mellett végeláthatatlan halvány foltok – új galaxisok és objektumok – láthatók. Sok közülük eddig teljesen ismeretlen volt a tudomány számára. Az obszervatórium minden egyes felvételével 1,6-szor akkora területet örökít meg, mint amit most bemutattak.

A Rubin Obszervatórium első képei nem szerencse, hanem kivételes technológia eredményei: ahogy Steven Ritz, az egyik vezető kutató fogalmazott – most láthatjuk, mennyi újdonság vár még felfedezésre. Yusra AlSayyad, a Princeton Egyetem kutatója szavaival élve: elképesztő érzés látni, hogy ez a pillanat végre elérkezett.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te szívesen néznél végig ilyen új űrfotókat, vagy nem érdekelnének?
  • Ha egy veszélyes aszteroidát fedeznél fel, kinek szólnál először?
  • Szerinted jó, hogy ilyen részletesen feltérképezik az univerzumot, vagy lehetnek ennek hátrányai?




Legfrissebb posztok