Az ősnaprendszer elveszett világából szakadt ez az afrikai meteorit?

Ritka vendég a Földön: az angrit meteoritok nyomában

A Földet története során megszámlálhatatlan kozmikus kődarab bombázta, ám az úgynevezett angrit meteoritok igazán ritkák: az eddig fellelt mintegy 80 000 meteoritnak mindössze 0,09%-át teszik ki. Ezek a legrégebbi ismert kőzetek közé tartoznak, amelyek 4,56 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer első néhány millió évében alakultak ki. Ráadásul számottevően kevesebb szilícium-dioxidot tartalmaznak, mint a legtöbb aszteroida vagy kőzetbolygó. Mindez arra utal, hogy eredetük merőben eltér a mai bolygóanyagokétól.

Az elveszett protoplanéta lenyomata

A most tanulmányozott meteorit, az NWA 12774 nemcsak ritka összetétele, hanem szerkezete miatt is figyelemre méltó. Jelentős mennyiségben tartalmaz klinopiroxén ásványt, amelynek alumíniumtartalma igen magas – ilyen összetétel csak extrém nagy nyomás alatt keletkezhetett. Ez csak olyan nagy égitestekre jellemző, amelyek sugara 1000–1800 kilométer. Ezáltal a szülőprotoplanéta mérete akár a Holdéval (1737 km) vagy a Marséval (3390 km) is vetekedhetett.

Mi lett a rejtélyes bolygó sorsa?

A kutatók szerint az NWA 12774 egy nagy erejű ütközés során keletkezett, amikor a hajdani protoplanéta egy másik égitesttel ütközött, majd széttöredezett, darabjai pedig a világűrbe szóródtak. Egyes töredékek végül eljutottak a Földre, ahol tudományos kincsnek bizonyulnak. Az angrit meteoritokban rejlő kémiai és ásványtani nyomok új, eddig ismeretlen fejlődési útvonalat sejtetnek a bolygók kialakulásában. Bár pontosan nem tudni, mi történt ezzel az elveszett világgal, elképzelhető, hogy darabjai újabb bolygók, sőt talán a Föld építőköveivé váltak.

2026, adminboss, www.livescience.com alapján