A borostyánban lapult 40 millió éves hangya – Goethe sem tudta

Modern technika hozza felszínre az ősi rovartitkokat

A Jénai Egyetem kutatóinak sikerült forradalmi megoldást találniuk arra, hogyan fedjék fel a múlt titkait. Hamburgban, a Német Elektronszinkrotronban szinkrotron-mikroszámítógépes tomográfiát használtak, hogy a borostyánba zárt élőlényeket háromdimenziós képként rekonstruálják. A lenyűgöző felvételek három rovar fosszíliáját mutatták meg: egy gombaszúnyogot, egy cseszlégyet és egy 40 millió éves hangyát.

Részletes betekintés a hangya múltjába

A legtöbb izgalmat a kihalt Ctenobethylus goepperti nevű hangya váltotta ki. Fantasztikusan megőrződött példányról van szó, amelyet most sokkal alaposabban sikerült tanulmányozni, mint eddig bármikor. Először tudtak ilyen precízen kimutatni például apró testszőröket a dolgozó hangyán, sőt, a fej és a tor belső szerkezetét is láthatóvá tették a kutatók. Ilyen részletességű vizsgálatra korábban nem nyílt lehetőség, most viszont új, az evolúcióval és az anatómiával kapcsolatos ismereteket nyertek. Az egész fosszília digitális 3D-rekonstrukciója is elkészült, így a világ bármelyik pontján tanulmányozhatják a kutatók.

Goethe: a tudományos örökség

A folytatás még ennél is izgalmasabb: Goethe ugyan főleg az optikai tulajdonságai miatt érdeklődött a borostyán iránt, és lencséket is csiszolt belőle, de tudományos jelentőségéről még mit sem sejtett. Azóta óriásit fordult a világ, és a történelmi gyűjtemények is képesek új tudományos értéket hordozni. A most feltárt leletek bizonyítják, hogy évszázadokkal ezelőtti gyűjtemények ma is világraszóló felfedezéseket rejtenek – sőt, a modern képalkotó eljárások révén még rengeteg meglepetés vár ránk.

2026, adrienne, www.sciencedaily.com alapján