A várható élettartam növekedése megállt
Ha a tőlük megszokott ütemben emelkedett volna tovább a várható élettartam az Egyesült Államokban, akkor a nemzet most sokkal jobban állna. 2010 és 2019 között az amerikai várható élettartam mindössze 0,26 évvel nőtt, szemben az előző öt évtized 1,78 évnyi, évtizedenkénti bővülésével. A 22 fejlett ország között az USA egyre inkább leszakadt: 1983 és 2009 között a születéskori várható élettartam lemaradása 2,6 évről 4,7 évre nőtt a legjobban teljesítő országhoz viszonyítva. Másként fogalmazva, Amerika messze lemaradt – nem kizárt, hogy a mozdulatlanság kifejezés is szépítő erre a helyzetre.
Új nézőpont a halálozási trendek vizsgálatában
A legtöbb elemzés évente vizsgálja az amerikai halálozási statisztikákat, de ezúttal a kutatók generációs mintákra összpontosítottak: azt nézték, hogy egy adott nemzedék életének különböző szakaszaiban hogyan változott a halandóságuk. Speciális grafikonokat (Lexis-diagramokat) használtak, amelyek az életkort, az aktuális naptári évet és a születési évet egyszerre ábrázolják. Így egész korszakokra vetítve vált láthatóvá: a halálozás javul, stagnál, vagy éppen romlik bármely évtized, korcsoport vagy generáció esetében. Az alapadatok az 1979–2019 közötti időszakból származnak (kiegészítve 2023-ig), lefedve az 1890 és 1980 között született generációk útját.
Az 1950-es években születettek jelentik a fordulópontot
Az eredmények egyik leglátványosabb eleme: az 1950–1959 között született amerikaiak halálozási mutatói már kedvezőtlenebbek, mint a közvetlenül előttük járók korabeli adatai. A nagy szív- és érrendszeri, daganatos, illetve kívülről eredő halálok (baleset, túladagolás, öngyilkosság, gyilkosság) mind gyakoribbak lettek ebben a több mint 30 milliós generációban. Nem kizárt, hogy a fiatalkori intenzív dohányzás, a szociális bizonytalanságokból fakadó egészségkárosodás, illetve a korai opioidjárvány hosszú távú hatása áll a háttérben. Az 1950 körül születettek között például a 60 éves kor alatti tüdőrák-halálozás már feltűnően magas volt, ami egybeesik azokkal a generációkkal, amelyek már nagyon fiatalon rászoktak a dohányzásra.
2010 körül országos visszaesés indult
A generációs eltéréseken túl 2010 tájékán egy minden élő felnőttet egyszerre érintő, hirtelen romlás is elindult az egész országban. Akár a harmincas, akár a hetvenes éveikben járó felnőtteket nézzük 2012-ben, náluk is kedvezőtlenebbé vált a halálozási trend. Ez a társadalmi hátralépés elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek terén jelentkezett, amelyek addig évtizedeken át egyre kisebb arányban szedtek halálos áldozatokat, aztán megtorpant a javulás. Ennek konkrét magyarázata nincs: valószínűsíthető az egyre nagyobb arányú elhízás, az elért egészségügyi eredmények kimerülése, és az is, hogy a modern orvostudomány révén több, egyébként súlyos egészségi állapotú beteg marad életben hosszabb ideig.
Az 1970 után születettek sorsa a leginkább aggasztó
Az 1970 utáni generációk tagjai már most – gyakran 30 és 49 éves koruk között – rosszabb halálozási mutatókat produkálnak szívbetegségek, daganatok, külső okok (baleset, túladagolás, erőszak) tekintetében, mint a közvetlenül előttük járók ugyanabban az életkorban. A vastagbélrák miatti halálozás kifejezetten nőtt azokban a születési években, ahol az elhízás és a táplálkozási problémák jellemzők. A 90-es évek végétől berobbanó túladagolási hullám is ezt a korosztályt érintette a legsúlyosabban, a nők körében pedig 2000 után gyorsult fel az öngyilkossági ráták emelkedése. A riasztó tendenciákat a gyilkosságok és a közlekedési balesetek száma is tükrözi. Mivel az 1970 után születettek még messze nem érték el az időskort, valószínű, hogy az életkilátásokra gyakorolt végső negatív hatásuk csak a következő évtizedekben válik teljesen láthatóvá.
Fő okok és lehetséges megoldások
Egyetlen okkal sem magyarázható a romló trend. A dohányzás elterjedése megalapozta a daganatos és szívbetegségek miatti halálozást a most idősebbeknél, de az opioidválság, az elmélyülő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség, valamint a növekvő stressz is súlyosbítja a helyzetet. Nem kizárt, hogy ezek egyszerre több halálokot is befolyásolnak – például a stressz a szívbetegség, a szenvedélybetegségek és a daganatok esélyét is fokozza. A szakértők szerint a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését célzó intézkedések, a hátrányos helyzetű csoportoknak nyújtott támogatások országos szinten is javíthatnának a halálozási arányokon. Mindazonáltal az utóbbi évek halálozási mutatóit a 2019-es csökkenés után azonnal megugró adatok felülírták, és a helyzet csak részben javult 2023-ig.
A hosszú távú kilátások bizonytalanok
Miközben az adatok ok-okozati összefüggéseket nem tesznek bizonyossá, világos: az amerikaiaknak többé nem garantált, hogy hosszabb életet élnek a szüleiknél. Már az ötvenes években született generáció fordulópontot jelentett, és mindenki, aki azóta született, romló esélyekkel vágott neki a jövőnek. Nem kizárt, hogy az élet hossza helyett egy hosszan elnyúló figyelmeztetés az, amiben az újabb amerikai generációknak lesz részük.
