A DeFi nem hódítja meg a nagybankokat, amíg nem fékezi a hackertámadásokat

A decentralizált pénzügyi megoldások (DeFi) valódi jelentőségét nem a spekulatív kereskedés, hanem a nemzetközi bankrendszer háttérfolyamatainak átalakítása adhatja meg. Bár a nagy pénzintézetek izgatottan figyelik, miként vethető be a blokklánc-technológia a napi működés egyszerűsítésére, a blokkláncok biztonságának gyengeségei, különösen a különböző hálózatokat összekötő úgynevezett hidak jelentik a legnagyobb akadályt. 2024 áprilisában például 27 különböző napon történt DeFi-hekk; ezek között szerepelt a Drift Protocol és a Kelp DAO elleni támadás is, amelyeket észak-koreai hackercsoportok hajtottak végre, több millió dollárt eltulajdonítva.

Mindebből fakadóan a biztonság az elsődleges

Maja Vujinovic, az OGroup vezérigazgatója szerint, amíg a DeFi nem képes megoldani a feltörések és a hidak problémáját, addig a nagybefektetők inkább elkerülik ezt a szektort. Úgy véli, a technológia nem tud kitörni egy szűk, bennfentes körből, ha nem kezelik rendszerszinten a biztonsági rétegeket. Ezt erősíti meg Ben Nadereski, a Solstice alapítója is, aki arra figyelmeztetett, hogy az innováció túlságosan előreszaladt, miközben a fejlesztők nem fordítanak kellő figyelmet az alapvető tőkekezelési feladatokra.

Eközben jönnek a banki fejlesztések

Stéphanie Cabossioras, a Société Générale Forge stratégiai igazgatója kifejtette, hogy a hagyományos bankok már dolgoznak a DeFi biztonsági hiányosságainak orvoslásán. A bank tokenizált strukturált termékeket hozott létre nyilvános blokkláncokon, ám ehhez saját stabilcoint is ki kellett építenie, mert csak így biztosítható a szabályozott pénzügyi elszámolás. Cabossioras szerint az intézményi ügyfelek továbbra is a szabályozott bankokat részesítik előnyben az anonim protokollokkal szemben, hiszen értékeiket biztonságban szeretnék tudni – nem pedig otthon vagy saját pénztárcában tárolni. Így a bankok és letétkezelők szerepe hosszú távon is megmarad.

2026, adrienne, www.coindesk.com alapján