Az öregedő sejtek belülről kaphatnak védelmet
A finnországi Aalto Egyetem tudósai új megközelítést dolgoztak ki: ahelyett, hogy megpróbálnák pótolni az elhalt ideghártyasejteket a súlyos látásvesztés után, inkább a szem kiválasztott sejtjeit erősítenék meg már a kezdeti szakaszban. Az eljárás nagyon pontosan irányított, közeli infravörös fényt használ, amely néhány fokkal felmelegíti a szem hátsó szöveteit. Az enyhe hőmérséklet-emelkedés beindítja a szervezet saját regenerációs mechanizmusait – mindezt úgy, hogy ne okozzon károsodást.
Drusen, hő és az öngyógyító szem
Az életkor előrehaladtával a szem hátsó felszínét támogató sejtek védekezőképessége gyengül, így intenzív oxidatív stressz éri őket. Ennek következtében felhalmozódnak a zsíros-fehérje-lerakódások, az úgynevezett drusenek, amelyek a száraz AMD fő ismertetőjegyei. Ezek a lerakódások károsítják a retinát, elsősorban a makulát, ami végül a látás folyamatos romlásához vezet. Az új eljárást kifejezetten a korai stádiumban lévő páciensek számára fejlesztik; célja, hogy a betegség jelentős pusztítása előtt megálljt parancsoljon a szem érrendszere leépülésének.
Az infravörös fényből származó előnyök
A módszer sikere azon múlik, mennyire pontosan sikerül a szem hátsó részét megfelelő hőmérsékletre melegíteni. A kutatók olyan eszközt terveztek, amely fluoreszkáló érzékelőkkel követi nyomon a szövetek aktuális hőmérsékletét, így elkerülhető a károsodást okozó, 45 Celsius-fok feletti melegedés. Az eljárás gyenge, kíméletes stresszjelzést küld a sejteknek, amelyek válaszul beindítják azokat a védőmechanizmusokat, melyek fiatalabb korban aktívak, de idővel elgyengülnek.
Hasonlóképpen a kezelés elősegíti a hősokkfehérjék termelődését is; ezek bizonyos fehérjék helyreállítását, illetve a hibás fehérjék lebontását végzik. Ezzel együtt az autofágia folyamata – amelyért Yoshinori Ohsumi orvosi Nobel-díjat kapott 2016-ban – szintén működésbe lép. Az autofágia a sejtes hulladék eltávolításának kulcsfontosságú folyamata, ami különösen fontos a száraz AMD-ben, ahol a fehérjelerakódások és a sejtek stressze központi szerepet kap.
Már állatkísérletekben bizonyított, embereken jön a próba
Az új technikát először egereken és sertéseken próbálták ki. Az eredmények biztatóak: a kontrollált hőkezelés képes volt aktiválni a megfelelő védőreakciókat a retinában. Az első humán klinikai vizsgálatok 2026 tavaszán kezdődnek Finnországban, és kezdetben a kezelés biztonságosságát ellenőrzik. Amennyiben az eljárás jól vizsgázik, a kutatók megpróbálják meghatározni, milyen gyakran érdemes ismételni ahhoz, hogy tartós védelmet adjon. Fontos tudni, hogy a javulás idővel alábbhagyhat, ezért a kezelés várhatóan rendszeresen ismétlendő „karbantartás” lesz.
Új irányok világszerte
A száraz AMD terápiája hosszú időkig megrekedt, de most élénkül a fejlesztések tempója. Hasonló célú például az Amerikában már jóváhagyott Valeda-készülék, amely szintén fényalapú terápiával próbál javítani a látáson, miközben más elven működik: nem hővel, hanem fotobiomodulációval serkenti a szem szöveteit. Mindez rámutat, hogy a fény hatásmechanizmusai felértékelődtek – ám az Aalto-féle kezelés még kísérleti fázisban van, hiszen emberi bizonyítékok csak most várhatók.
Lézerek az optikusoknál?
Az Aalto Egyetem kutatása a Nature Communications hasábjain jelent meg 2025 októberében, és már elindult egy spin-off vállalkozás (Maculaser), hogy a felfedezést kereskedelmi forgalomba vigyék. Az optimista várakozások szerint már három éven belül elérhető lehet akár a helyi szemészeti rendelőkben is. A tudósok célja, hogy a technológia a mindennapos rendelői gyakorlat részévé váljon, így előzve meg a látásromlást, mielőtt a vakság maradandóvá válna.
