Részletes 3D modellek és a Vénusz rejtélyei
Anna Gulcher, a Freiburgi Egyetem földtudósa és csapata a Magellan űrszonda 1994-ben leállított radarjának adataira támaszkodva összetett, 741 koronát tartalmazó adatbázist hozott létre. Ezek a kör alakú törésrendszerek valójában a bolygó belső forró anyagának felszíni megjelenései lehetnek. A kutatók szimulációk segítségével legalább 52 koronánál azonosítottak meleg köpenyfeláramlásokat, amelyek az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy többféle, plúmákhoz köthető tektonikus folyamat működik a Vénuszon. Megemlíthető továbbá, hogy a jelenlegi gravitációs műszerek számos aktív tektonikus folyamat nyomát nem észlelik, emiatt a tényleges aktivitás sokkal elterjedtebb lehet, mint gondolnánk.
Miért pont kör alakúak?
A kutatók szerint a koronák azért ilyen szabályosak, mert a felszíni felboltozódások mögött valami, például egy magmaplúma, gömbszerűen emeli meg a kérget. Mindez a köpeny konvekciójának eredménye lehet, vagyis a bolygó belső (köpeny) anyagának lassú áramlása felfelé és oldalirányban. A Földön az ilyen mozgások később a kőzetlemezek széttöredezéséhez vezetnek, majd ezek oldalirányban elmozdulhatnak.
Vajon volt a Vénusznak lemeztektonikája?
A mai napig vitatott, hogy a Vénuszon valaha működött-e a Földhöz hasonló lemeztektonika, vagy akár szénkörforgás. A Föld szerencsés: a víz jelenléte miatt kialakult gyenge, vízben gazdag kőzetek lehetővé tették a lemezszegélyek kialakulását és a folyamatos szén-dioxid újraforgatását a légkörbe és onnan vissza. A Vénusz azonban valószínűleg sosem rendelkezett kiterjedt vízfelületekkel, emiatt a tektonika is jóval korlátozottabb lehetett, és a szén-dioxid körforgása is csak töredékesen történt meg.
A legrészletesebb koronakép: Artemis Chasma
Az egyik leglátványosabb példa az Artemis Chasma – ez a 30 fok déli szélességnél, 135 fok keleti hosszúságnál található korona 2100 km átmérőjű, vagyis nagyobb, mint Denver és az amerikai nyugati part közötti távolság. A következő generációs küldetések, mint a VERITAS és az EnVision, minden eddiginél részletesebb térképeket és adatokat szolgáltatnak majd a felszíni és felszín alatti szerkezetekről.
A Föld szerencséje és a Vénusz rejtélye
A Földön a lemeztektonika legalább hárommilliárd éve stabil. Ez a folyamatos anyagpusztulás és -képződés tette lehetővé, hogy planétánk felszíne és légköre hosszú távon is viszonylag állandó maradjon, és létrejöjjön az értelmes élet. Ami Gulcher szerint a legnyugtalanítóbb: a Vénuszon számos, a Földhöz hasonló alakzat látható, de azok kialakulásának okai és részletei sok szempontból teljesen eltérnek. Új adatok nélkül tehát továbbra is nagy talány marad, miért ennyire hasonló, mégis ennyire különböző a Föld és testvérbolygója.
