Nem minden normális érték optimális
A San Franciscó-i UCSF kutatói által vezetett vizsgálatban egészséges, demenciamentes időseket vizsgáltak, akiknek összességében megnyugtató volt a B12-vitaminszintjük. Mégis, azok, akik a normál tartomány alsó felében mozogtak, finom idegrendszeri és kognitív problémákat mutattak. A hagyományos B12-referenciaértékek tehát félrevezetőek lehetnek – már enyhe csökkenés esetén is érezhető a hatás, miközben a vérkép még nem tükröz aggályos eltérést.
A kutatók szerint a B12-hiány definíciójának felülvizsgálata és új funkcionális biomarkerek bevezetése segítené a korai felismerést és megelőzést.
Agyi MRI figyelmeztető jeleket mutat
A vizsgálatban 231 egészséges, átlagosan 71 éves résztvevő kapott helyet. Az ő átlagos B12-szintjük 414,8 pmol/L volt, bőven a 148 pmol/L-es minimumérték felett. Fontos újdonság, hogy a kutatók nemcsak az össz-B12-t, hanem az aktív – tehát ténylegesen hasznosuló – formát vizsgálták. Akinek ebből kevesebb volt, annál tesztekkel igazolták a lassabb feldolgozást, gyengébb vizuális reakcióidőt. Az MRI-felvételeken pedig több fehérállományi lézió jelent meg, amelyek összefüggésben állnak a memóriavesztéssel, demenciával, vagy akár a stroke-kockázattal is.
Miért érzékenyebbek az idősebbek?
Idősebb korban a B12-vitamin felszívódása romlik, ezt tovább rontja bizonyos gyógyszerek szedése, emésztőszervi betegségek, valamint a kevés vagy teljesen hiányzó állati eredetű ételek fogyasztása. Még a „normális” alsó tartományba eső B12 esetén is tapasztalható lehet gondolkodási lassulás, ami a teljes népességben gyakoribb lehet, mint eddig gondolták. Szakértők szerint érdemes lehet pótlást fontolóra venni neurológiai tünetek esetén, még akkor is, ha a B12-értékeket „jól” mutatja a laboreredmény.
Új bizonyítékok, árnyaltabb összkép
Az elmúlt évek tanulmányai kiegészítik, de nem cáfolják a fenti eredményeket: egy friss áttekintés szerint a B12-hiány továbbra is számos neurológiai problémához vezethet, különösen az időseket és vegetáriánusokat fenyegetve. Egy másik elemzés viszont azt találta, hogy a B-vitaminok, így a B12 pótlása csak nagyon kis mértékben javítja az idősebbek gondolkodási képességeit – vagyis nincs nagy áttörés, de érdemben elhanyagolni sem szabad a hiányállapotokat. Egy harmadik vizsgálat nem tudott kimutatni összefüggést az össz-B12 magasabb genetikai szintje és pszichiátriai vagy kognitív zavarok csökkenése között, ugyanakkor nem vizsgálták az aktív formát, amely a legfrissebb kutatás fókuszában volt.
A fentiek tükrében
Nem bizonyítható egyértelműen, hogy a kisebb aktív B12-szint önmagában felelős a gondolkodási hanyatlásért, ezért nem szabad, hogy az idősek orvosi kontroll nélkül tömegesen vitaminkúrába kezdjenek. Viszont a felismert összefüggések nyomatékosítják: az agy védelmében nem elég a megszokott vérkép alapján értékelni a B12-szintet. Az orvosoknak érdemes lehet az aktív B12-t is meghatározni, főleg, ha az időseknél már jelentkeznek figyelmeztető neurológiai tünetek. Az érintetteknek pedig tudniuk kell: a „normális” laboreredmény nem minden esetben zárja ki az agyi károsodás lehetőségét. Érdemes figyelni az emlékezet, a gondolkodás gyorsasága, illetve akár a látás apró változásaira, nehogy lemaradjunk a megelőzés lehetőségéről.
