A baktériumok beszélgetése kulcsfontosságú
Egy minnesotai kutatócsoport olyan enzimekkel kísérletezett, amelyek képesek megszakítani a káros baktériumok közötti kommunikációt, anélkül, hogy elpusztítanák a hasznosakat. A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy az említett enzimek (laktonázok) elvágták azokat a jelzéseket, amelyek a kóros lepedéket szervezik, így a jó baktériumok túlsúlyba kerültek, és egészségesebb szájflóra alakult ki.
Ennek ellenére egyértelművé vált, hogy nem mindenhol egyformán hatnak ezek a jelek: oxigéndús, íny feletti területen aktívabban működnek, mint az íny alatti, oxigénmentes zónákban. Az AHL-jelzések eltávolítása az egészséges baktériumok javára billentette az egyensúlyt, míg ezek pótlása a kóros, betegséghez kötődő fajok elszaporodását segítette elő.
Az oxigén jelenléte mindent megváltoztat
A kutatók rájöttek, hogy az oxigénszint jelentősen befolyásolja a baktériumok viselkedését. Ha aerob, vagyis oxigéndús környezetben blokkolták a kommunikációt, az egészséges mikroorganizmusok kerültek túlsúlyba. Anaerob körülmények között viszont, amikor visszaállították a kommunikációs útvonalakat, elszaporodtak a betegséghez kapcsolódó, késői kolonizálók. Ez megmagyarázza, miért más a száj különböző régióiban a baktériumközösségek összetétele.
Új irány a fogászati kezelésekben
A jövőben a kutatók azt vizsgálják, hogy különböző szájterületeken, valamint az ínybetegség eltérő stádiumaiban hogyan változik a baktériumok kommunikációja. Ennek alapján meghatározható, hogy a teljes kiirtás helyett célzottan lehet támogatni az egészséges mikrobiomot, nemcsak a szájban, hanem más betegségek kezelésében is, ahol a mikrobiom egyensúlyának felborulása kóros elváltozásokat okoz.
