A hónap kezdete: Telihold és természetfotózás
Május 1-jén a virágtelihold ragyogja be az éjszakát. Szabad szemmel is lenyűgöző, de ha részletesebben szemlélnéd a krátereket, egy binokulár vagy egy kisebb teleszkóp elengedhetetlen. Egy 8×25-ös binokulárral is meglepően részletgazdag képet kapsz, és kényelmesen elfér a zsebedben. Részletesebb megfigyeléshez legalább 12x-es nagyítású, 50 mm objektívátmérőjű binokulárt érdemes választani, lehetőleg állványról. A teleszkópok terén a Celestron StarSense Explorer LT 70AZ kezdőknek is kiváló választás — ebben az esetben a tág látómező fontosabb, mint az óriási nagyítás. Ha fotóznál, egy 600 mm-es teleobjektív (például a Sony FE 200–600mm f/5.6–6.3 G OSS) segít abban, hogy drámai, nagyított képet készíthess, különösen, ha a Holdat valamilyen ikonikus épülettel kombinálod.
Eta Aquariidák meteorraj: Kihívás a holdfázis miatt
Május 5–6-án tetőzik az Eta Aquariidák meteorraj, óránként akár 50 meteort is láthatsz. Az erős, 75,5%-os holdfázis azonban megnehezítheti a megfigyelést; érdemes akkor próbálkozni, amikor a Hold már lenyugodott. Ehhez egyszerűen egy állvánnyal stabilizált fényképezőgép és nagylátószögű fix objektív is elég, hogy minél nagyobb égboltot örökíthess meg.
Bolygóegyüttállás: Hold, Szaturnusz és Mars
Május 13. és 15. között a hajnali órákban egyre szorosabb hármas együttállást figyelhetsz meg: előbb a vékony holdsarló csatlakozik a Szaturnuszhoz, aztán a Mars is feltűnik mellette, végül a Hold átkerül a Mars túloldalára. A légköri nyugtalanság és a napkelte közelsége miatt leginkább 10×50-es binokulárral élvezhetők ezek a pillanatok, de egy egyszerűbb teleszkóp is elég, hogy a Szaturnusz gyűrűit vagy a Mars fényes foltjait meglásd.
Újhold: Az igazi mélyég-csillagászat ideje
Külön figyelmet érdemel, hogy május 16-án lesz újhold, vagyis nem világítja be a Hold az eget — ez a legjobb időszak az asztrofotózásra és a halvány csillagok, galaxisok felfedezésére. Egy jó 10×50-es binokulár eddig rejtett csillagokat tárhat fel, nagyobb teleszkóppal pedig galaxisokat is megpillanthatsz. Ráadásul a Tejútrendszer leglátványosabb évszaka is ekkor kezdődik, ezért érdemes nagyobb beruházásban gondolkodni, ha komolyabban foglalkoznál az asztrofotózással.
Sarlóhold–Vénusz–Jupiter–Méhkas-halmaz találkozás
Május 18. és 21. között naplemente után figyelheted meg, ahogy a karcsú holdsarló, a Vénusz, a Jupiter és a Méhkas-halmaz (Beehive Cluster) együtt ragyognak az esti égbolton. A Jupiter holdjainak és a Méhkas-halmaz tagjainak megpillantásához egy nagyobb binokulár, például a Celestron SkyMaster, szinte elengedhetetlen, magát a Jupiter felhősávjait pedig már akár egy kisebb, kezdőknek szánt teleszkóppal is láthatod. Aki mélyebb részletekre vágyik, annak évtizedekig hű társa lehet egy Dobson-rendszerű Sky-Watcher vagy Orion távcső.
Manhattanhenge: A városi naplemente csodája
Május 30-án nem klasszikus csillagászati esemény, hanem a városi naplemente attrakció, a Manhattanhenge csodálható meg. Ilyenkor a Nap pontosan ráesik New York utcáinak rácshálójára, ikonikus fotótémává válva a 14., 34., 42., 57. és 79. utcáról. Egy 600 mm körüli teleobjektívvel készített fotó különleges perspektívát ad — és gyakorlásnak is kiváló, ahogy közeleg az augusztusi teljes napfogyatkozás Európában.
Májusi zárszó: kék hold élménye a hónap végén
Májusi csillagászati maraton zárásaként május 31-én újabb telihold, a ritka kék hold ragyog majd az égen. Ha igazi csúcsműszert keresel a Hold vizsgálatához, a Sky-Watcher EQ6-R Pro mechanikától a kiváló minőségű teleobjektívekig sok lehetőség közül választhatsz, hogy a lehető legélesebb és leglátványosabb fotókat készíthesd.
Ennek alapján megállapítható, hogy május a csillagászat szerelmeseinek bővelkedik kihagyhatatlan égi eseményekben — csak a felszerelést kell jól megválasztani, hogy minden pillanatot kiélvezd az univerzum egyedülálló látványosságaiból.
