A vég kezdete: lekapcsolták a Voyager

Majdnem ötven éve indult útnak az ikonikus Voyager 1 űrszonda, amely a külső Naprendszer felfedezésére indult, ma már azonban élete végső szakaszához érkezett. A NASA szakemberei a múlt héten kénytelenek voltak végleg leállítani az egyik tudományos műszerét, hogy az egyre fogyatkozó energiakészletével meghosszabbítsák az űrszonda működését. A februári pályamódosítás után hirtelen csökkenni kezdett a rendelkezésre álló energia, és csak kemény kompromisszumok árán sikerülhet életben tartani a legendás szerkezetet.

Egy tudományos korszak vége

A Voyager 1 és ikertestvére, a Voyager 2, 1977-ben vágtak neki a Naprendszer peremének. A Voyager 1 átszáguldott a Jupiter és a Szaturnusz mellett, valamint elhaladt a Titán, a Szaturnusz holdja, közelében, és jelenleg már több mint 25,4 milliárd kilométerre jár a Földtől, óránként több mint 82 ezer kilométeres sebességgel. Az űrszonda atomenergia-forrása azonban kezd kimerülni: már az 1980-as évek óta folyamatosan kapcsolják le a mérőberendezéseit, hogy minél tovább maradhasson aktív.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt

Most a Low-Energy Charged Particles (LECP) kísérlet került sorra, amely korábban az űrbéli plazma részecskéit, ionokat, elektronokat és kozmikus sugarakat figyelte. Működése kulcsfontosságú volt a csillagközi tér szerkezetének tanulmányozásában. A Voyager 1 mostantól csak mágneses mezőket és plazmahullámokat tud mérni két fennmaradó műszerével. A NASA úgy számol, hogy ezzel az energiaszinttel nagyjából egy évig maradhat működőképes.

Összességében elmondható, hogy

A mérnökök jelenleg egy új üzemmódot készítenek elő, amelyet Big Bang néven emlegetnek, és amelyet a Voyager 2-n is tesztelnek a következő hónapban. A cél: az utolsó energiacseppeket is kiaknázni, és minél tovább késleltetni az emberiség leghosszabb csillagközi küldetésének lezárását.

2026, adrienne, www.scientificamerican.com alapján