Miben változtunk?
A kutatók 16 000 ősi és modern emberi genetikai mintát elemeztek, és azt találták, hogy egyes tulajdonságok jelentősen elterjedtebbek lettek. A világos bőr, a vörös haj, valamint a HIV és a lepra (más néven Hansen-kór) elleni természetes védelem egyre gyakoribbá vált Nyugat-Eurázsiában. Ugyanakkor visszaszorult a férfiaknál a kopaszodás, valamint a reumás ízületi gyulladás kockázata. Mindezek ellenére a kutatás cáfolja azt a régóta bevett nézetet, miszerint az emberi evolúció nem igazán pörgött volna fel az elmúlt évezredekben.
Mi hajtotta a természetes szelekciót?
Az evolúció több úton is halad: mutációk, génáramlás, népességkeveredés, valamint a természetes szelekció révén, amely előnyös tulajdonságokat részesít előnyben. Ebben a tanulmányban egy vadonatúj statisztikai módszert dolgoztak ki, amely 18 ezer évet ölel fel, így a kutatók már apró, de állandó változásokat is fel tudnak fedezni. Korábbi modellek alapján úgy vélték, hogy az irányított szelekció ritka folyamat, ám most már világos, hogy ez nem így van.
Több vörös haj, kevesebb kopaszodás
A kutatók azonosítottak 479 olyan génváltozatot, amelyek közül 60%-a összefüggést mutat ma is ismert tulajdonságokkal. A pozitívan szelektált tulajdonságok között ott találjuk a világos bőrt, a vörös hajat, a HIV- és leprarezisztenciát, valamint a B vércsoport gyakoribbá válását. Meglepő módon a férfiaknál a kopaszságra hajlamosító, illetve a reumás betegségekre hajlamosító génváltozatok gyakorisága visszaszorult.
Miért alakultak ki ezek?
Nem teljesen világos, miért vált előnyössé például a vörös haj. Talán egy hozzá kapcsolódó, fontosabb génváltozat miatt terjedt el. A világosabb bőr előnye könnyebben magyarázható: az északi, napfényhiányos területeken a D-vitamin szintézisét segíti. Egyes tulajdonságok gyakorisága előbb nőtt, majd csökkent: a HIV és a lepra iránti érzékenységet okozó gének például évezredekig gyakoribbak lettek, majd 3–4 ezer évvel ezelőtt hirtelen visszaszorultak – feltehetően a környezet, a kórokozók és a társadalmi változások hatására.
Globális körkép jön
A kutatók módszerüket bárki számára szabadon elérhetővé tették, hogy további népességek vizsgálata is lehetővé váljon. Már most készültek előzetes eredmények Kelet-Eurázsiáról is, ahol hasonló mintázatokat találtak. A döntő különbséget nem maga a szelekció léte, hanem az adott helyi környezet, étrend, kórokozók és klíma adják, amelyek mind egyedivé formálják a génjeinket.
